Szent Istvánnak ajánlott római katolikus templomot szenteltek szerdán este Gyergyószentmiklóson. A hajlék, ahol még folytatódnak a munkálatok, a fél város lakosságát szolgálja majd.

„Hetvenhét oka van annak, hogy ma itt nem harangoztak. Azok közül csupán az egyik, hogy még nincs harang” – fogalmazta meg máris az újabb igényt az egyik ünneplőbe öltözött gyergyószentmiklósi atyafi, aki a Bucsin negyed felső felében épített, Szent Istvánnak ajánlott római katolikus templom szerda esti ünnepélyes szentelési szertartására érkezett.

Az ünnepi szentmisét és a templomszentelési szertartást Jakubinyi György érsek végezte, az ünnepségen több mint hétszázan vettek részt. Gyergyószentmiklóson a két lakónegyed – Virág és Bucsin – felépítésével egyidejűleg megfogalmazódott az az igény, hogy a város alsó részének új templomra van szüksége. Az első konkrét lépésekre azonban csak 2003-ban kerülhetett sor, amikor Hajdó István akkori főesperes-plébános kérésére a gyilkostói Szent Kristóf-kápolna tervezője, Anthony Gall elkészítette a létesítendő templom tervrajzát. A terv azonban túlságosan költségesnek bizonyult, emiatt a gyulafehérvári főegyházmegyei hatóság újabb terveket kért.

A több változat közül végül Köllő Miklós műépítész és Csiszér Lóránt mérnök ajánlata bizonyult kivitelezhetőnek. Az új létesítmény alapkőletétele 2005. december 6-án, a város védőszentjének ünnepén történt, és noha még számos munkálat hátra van, augusztus 20-án Szent István király ünnepén megtarthatták a szentelési ünnepséget.

Királyi intelem

„Építsetek templomokat!” – idézte az államalapító Szent István király intelmét dr. Jakubinyi György érsek a szentelési szertartáson mondott prédikációjában. Az érsek beszédében arra is kitért, hogy a harmadik évezred elején lényegében ennek a királyi felhívásnak tett eleget Gyergyószentmiklós katolikus közössége az újabb templom építésével. A prédikáció után került sor a templom tulajdonképpeni megszentelésére, amikor az érsek megáldotta és szentelt olajjal megkente az oltárt, illetve Tamás József püspök és Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános ugyanezt a szertartást elvégezte a 12 kereszten, amelyeket a templom falaiba építettek. Ezután a hívek segédletével feldíszítették az oltárt, és elhelyezték Szent István ereklyéjét az oltáron.

A hajdani nagyszakácsi pálos kolostorban lelt csontereklyék egy darabját még Hajdó István főesperes-plébános kérésére Mandák Attilának, az egri Segít a város Alapítvány titkárának a közbenjárása révén a Szent István Lovagrend és Szabó Géza, a budapesti Szent István Bazilika plébánosa adományozta a gyergyószentmiklósi híveknek. Ereklyetartóként a Szentkorona pontos mása szolgál, amelyet Kevi Farkas Zsolt budapesti ötvösművész készített, az ereklyét 2006. pünkösdjén hozták a városba.

Folytatódik a munka

A szentelési ünnepség végén Portik Hegyi Kelemen főesperes-plébános beszédében megköszönte a templomépítést támogatók hozzájárulását, különösen kiemelve, hogy a 800 ezer lej értékű beruházás 48 százaléka a gyergyószentmiklósi hívek adományaiból gyűlt össze. A 18 méter széles, 27 méter hosszú és 19 méter kupolamagasságú ovális alakú templom munkálatai azonban még nem fejeződtek be. A templombelső padlózata ezután készül el, és a domborművet is ezután készíti el az oltárra Portik Botond helyi szobrászművész.

A külső rendezési munkálatokat szintén az elkövetkező időszakban végzik el, és ezután készül el Szent István király szobra is, amelyet az épület elé helyeznek majd. „A templomban már vasárnaptól kezdődően szentmisét mutatunk be” – fejtette ki lapunk kérdésére Bartos Károly, az új templom plébánosa. Mint mondta, a munkálatok végett október elsejéig átmeneti miserend szerint minden vasárnap reggel kilenc órától lesz a szentmise. Azonban, ha igény van rá, keresztelői és esküvői szertartást is végeznek. Szeptember 28-án lesz a kántorválasztás, és ekkor alkalmazzák a sekrestyést, illetve az irodai személyzetet is. Az új plébánia január elsejéig egy adminisztráció alatt működik a városi főesperességgel, ám az építkezési munkálatok befejezéséig a leválást követően is szoros együttműködés lesz majd közöttük.

Az alakulóban lévő plébániahivatalhoz tartozik majd a város alsó része a Tűzoltó utcától lefelé és a Virág negyed 42, 46 és 51-es tömbháza. A három Virág negyedbeli tömbházat azért csatolták az új plébániához, mert csak így jött ki az új plébánia létrehozásához szükséges, ötezer lélekszámot meghaladó létszám.

Jánossy Alíz

www.kronika.ro