A Nemzetközi Keresztény Szolidaritás nevű szervezet folyamatosan figyelemmel kíséri a keresztények jogait a világban. Felmérésük szerint ma minden tizedik Krisztus-hívőt - 200 millió embert - elnyomnak, üldöznek vagy halállal fenyegetnek. A Heti Válasz - a teljesség igénye nélkül - azt mutatja be, hogy a világ keresztényei milyen viszontagságok közepette ünneplik 2008 karácsonyát.

ALGÉRIA - Az észak-afrikai országban elfogadták, majd két elnöki rendelettel meg is erősítették "a nem iszlám felekezetek vallásgyakorlásának feltételei" nevű törvényt. Ez megtiltja a keresztények vallásgyakorlását, és engedélyezi a kis keresztény közösség kényszerlakhelyre telepítését. Szabályozták a templomok és imahelyek számát is. A törvény értelmében a keresztények vezetőit gyakran hittérítéssel és istenkáromlással vádolják, ezért bebörtönzik vagy pénzbüntetésre ítélik őket. Az észak-afrikai ország 33 milliós lakosságából mindössze tízezren vallják magukat kereszténynek.

EGYIPTOM - Az egyiptomi kopt keresztények hátrányt szenvednek az oktatásban, vagy ha lakást keresnek, esetleg állami cégnél, illetve a hadseregben akarnak elhelyezkedni. Templomépítésre vagy felújításra a legritkábban kapnak engedélyt. A keresztények közül is a nők szenvednek jobban: a Koránra és az iszlám törvényre (saría) támaszkodó alkotmány értelmében a férfi magasabb rendű a nőnél. Kopt nők százait rabolják el, és előbb az iszlám hitre kényszerítik őket, majd egy vadidegen muszlim férfihoz kell feleségül menniük. Az emberrablók sokszor a rendőrség és az igazságszolgáltatás védelmét élvezik, így a bűncselekményekre nem derül fény.

IRÁN - Iránban törvényi szinten üldözik Jézus követőit. Az áttért muzulmánokat és a hittérítő keresztényeket halálbüntetés fenyegeti. Eddig azonban a bíró belátására volt bízva, hogy az "iszlám elleni vétségért" kötél általi halált vagy enyhébb büntetést szab ki. A helyzet, ha a teheráni parlament úgy dönt, hamarosan súlyosbodik. A vonatkozó törvénytervezet elfogadása esetén ugyanis az ítélethozónak kötelező lesz a vádlottat halálra ítélni. Az iráni parlament két éve elfogadott egy törvényt, mely - bár eddig nem lépett életbe - különböző szabványruhák viseletére kötelezi az irániakat vallásuk szerint. Irán közel 25 ezer zsidó lakosának sárga csíkot kellene varrnia ruhájára, a keresztények számára pedig egy piros jelvény lett volna az előírás. Az egyházi vezetőket annyira megfélemlítették, hogy 1993-ban aláírtak egy nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy a templom falain kívül nem folytatnak hittérítést. Ez gyakran oda vezet, hogy az istentiszteletre igyekvőknek fel kell mutatniuk személyi igazolványukat - melybe bejegyzik vallási hovatartozásukat -, s így akadályozzák meg muzulmánok belépését a templomba.

IRAK - Irakban a törvények nem tesznek különbséget az állampolgárok vallási hovatartozása között. A muszlim lakosság ugyanakkor gyanakodva figyeli keresztény honfitársait. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak: az alkoholkereskedelem - és az ezzel járó csempészet - a keresztények kezében összpontosult, így a keresztény közösség több tagja jelentős vagyonra tett szert. A keresztény közösséget folyamatosan zaklatják a szélsőséges muzulmánok, tavaly már a karácsony ünneplése is gondot jelentett. A feldíszített kirakatokat betörték, az alkalmi árusok bódéit felborogatták, a miséket megzavarták. Az iraki keresztények közül, aki teheti, átköltözik Szíriába. A különböző felekezetekhez tartozó, hajdanán egymilliós keresztény közösség mára a felére zsugorodott.

KUBA - Noha a szigetország alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a hagyományosan katolikus Kubában az egyházat a társadalom perifériájára szorították. Jelenleg legalább hatszáz olyan politikai fogolyról tud a külvilág, akik azért raboskodnak, mert felemelték szavukat a vallásszabadságért. A helyzetet súlyosbítja, hogy 1990 óta a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit nem engedik be az országba.

INDIA - Hindu szélsőségesek szabályos népirtást folytatnak nyár óta az indiai Orissza államban. Hivatalos közlés szerint ötven ember halt meg; többeket elevenen elégettek. Sokan attól tartanak, hogy az áldozatok száma ennek többszöröse is lehet, de pontos adatok nincsenek, mert a hatóságok eltitkolják a történteket. Nemzetközi szervezetek 18 ezer sebesültről beszélnek. Sok nőt megerőszakoltak, több ezer házat, templomot leromboltak, vagy 300 faluból elüldözték a keresztényeket, több helyen pedig megmérgezték az ivóvizet. Ötvenezren hajléktalanná váltak, és legalább 30 ezer keresztény a dzsungelbe menekült - ott viszont a fertőző betegségek tizedelik őket. "Hazatérhetnek otthonaikba, de nem mint keresztények, hanem mint hinduk" - jelentette ki az egyik támadó. A visszatérőket aztán leöntik petróleummal, és azt követelik tőlük, térjenek át a hindu vallásra, különben felgyújtják őket. Bár az indiai kormány megkezdte a tárgyalásokat a legnagyobb szélsőséges hindu szervezettel, ennek nem lett foganatja. Mára nyilvánvalóvá vált: a hindu szélsőségesek az 1,1 milliárd lakosú ország két százalékát kitevő keresztényektől teljesen meg akarnak szabadulni.

KÍNA - Miután a kommunista rezsim rájött, hogy a keresztény hitet nem tudja felszámolni, inkább engedélyezte az államilag ellenőrzött egyházak működését. 1956-ban létrehozták a Rómától független Katolikus Hazafias Szövetséget. Az állampárt korlátok közé szorítja még ezt az "egyházat" is: gyermekek vagy fiatalok megkeresztelése és hitoktatása szigorúan tilos, s ellenőrzik a nyilvánosság körében terjesztett vallásos "propaganda" minden formáját. Bár a kínai keresztények helyzete az utóbbi években javult - könnyebben lehet bibliához jutni és istentiszteleteket tartani -, az üldözés az olimpia miatti részleges nyitással sem szűnt meg. A kínai hatóságok szemében elsősorban a katolikusok jelentenek szálkát. Azt kifogásolják, hogy a pápa "nemzetek feletti hatalmával beavatkozik Kína belügyeibe". Két éve a Katolikus Hazafias Szövetség két püspököt szentelt fel, akiket ezért a pápa kiátkozott. A gyülekezeti vezetőket sokszor évekre börtönbe zárják. A letartóztatáshoz vagy kényszermunkatáborba küldéshez nem kell sem vádemelés, sem bírósági ítélet, a rendőrség négy évig tartó átnevelő munkát saját hatáskörben kiszabhat. Kína 1,3 milliárd lakosából 16 millióan tartoznak a Peking által alapított Katolikus Hazafias Szövetséghez.

ÉSZAK-KOREA A második világháború után a Koreai-félsziget északi részén a kommunista hatalom a legkegyetlenebb módon látott hozzá a kereszténység felszámolásához. Az egykor Ázsia Jeruzsálemeként ismert Phenjan ma halálos veszélyt jelent azok számára, akikről kiderül, hogy keresztények. Amikor a kommunisták átvették az uralmat 1948-ban, háromszázezer keresztény eltűnt. Ma a 20 milliós országban 200 ezer keresztény él, szinte mindannyian munkatáborokban.

Heti Válasz