Az esőerdő kincs, hiszen oxigént termel, megtisztítja a levegőt a szén-dioxidtól, ezért vigyázni kell rá. De a legtöbb ország inkább irtja, mivel terjeszkedni, fejlődni akar, és ha már nincs hova, akkor kivágják az erdőket.

 

 

 

A fejlett országok viszont védeni próbálják az esőerdőket, ezért adományalapokat hoznak létre, szövetkeznek a fejlődő országokkal, és fizetnek azért, hogy ne vágják ki az erdőket.

2002-ben a brazil kormány és a WWF (Vadvédelmi Világalapítvány) közös természetvédelmi programot indított el, eddig már hat természetvédelmi területet alakítottak ki Amazónia területén, de a végső cél még messze van. A tervük ugyanis az, hogy 2012-ig 600 ezer négyzetkilométernyi területet, vagyis a brazil esőerdők tizenkét százalékát védetté nyílvánításák – olvasható a Nagykárolyi Napló oldalán.

Tavaly a norvég kormány 100 millió dollárt adományozott az esőerdők védelmére, idén pedig további 600 milliót. Mindezt azért, hogy megállítsák az esőerdők kiirtásának folyamatát. A tervek szerint 2015-ig a védelemre szánt összeg eléri az 1 milliárd amerikai dollárt, de a kifizetés csak akkor történik meg, ha az erdőirtásoknak ténylegesen vége szakad – nyilatkozta tavaly Lars Lovold, az Amazonas Alap elnöke.

Sőt, még a perui indiánok, őslakosok is tüntetést szerveztek tavaly a helyi esőerdő védelmére. Hatvanöt törzs egy hétig útlezárással bojkottálta a perui kormány terveit az energetikai cégek terjeszkedésével kapcsolatban. Mint ahogy korábban már a Kitekintő is beszámolt róla, idén már Károly herceg brit trónörökös is javaslatot tett egy olyan adományalapra, mellyel a fejlődő országokat támogatnák annak érdekében, hogy azok ne irtsák ki az esőerdők fáit gazdasági érdekeik elsőbbsége miatt.

Most újabb programot helyeztek kilátásba. Carlos Minc brazil környezetvédelmi miniszter felszólította a fejlődő országokat, hogy fékezzék szén-dioxid kibocsátásukat. Blairo Maggi, Mato Grosso állam kormányzójának családi vállalata a világ legnagyobb szója termelője, így Mato Grosso élen jár az erdőirtásban, bár az Economist értesülései szerint Blairo Maggi „szíve meglágyult az esőerdőket illetően", ugyanis nemrég egy konferenciának adott otthont, melynek fő témája volt, hogy fizessenek az erdők gondozásáért, a fák életéért, valamint, hogy az éghajlatváltozás megelőzésére piaci úton keressék a megoldást.

A Maggi-botrány

Maggi 2003-as hivatalba lépése után az erdőirtások mennyisége ugrásszerűen nőtt. A körülmények azóta valamelyest javultak, bár azt még mindig nem árulják el, mit csinálnak a zöld területeken. Nem egyszer keveredett vitába a Brazil Nemzeti Űrkutatás Intézettel, – ennek feladata ugyanis, hogy műholdakkal figyeli az esőerdő területét, és a felvételek alapján büntetik a favágókat,- így a múlt évben Maggi is gyanúba keveredett.

A mato grassói találkozóra hivatalosak voltak az amazóniai államok kormányzói és külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) vezetői. Néhány brazil NGO elutasítja a Maggival való együttműködést, de a külföldiek sokkal inkább pragmatikusabbak: „Ha nem tudunk hatásosan együttműködni a mezőgazdaságban dolgozókkal, akkor el fogunk bukni”- mondta Michael Jenkins az amerikai Forest Trends képviselője.

A kormányzó elképzelései szerint az Amazonas Alaphoz hasonló alapítványt kellene létrehozni: „Igen, le kell állítanunk az erdőirtásokat, de ehhez pénzre van szükségünk”- mondta a találkozón. Maggi elmondása szerint Mato Grosso területének csak nyolc százalékán folyik kereskedelmi, árutermelő gazdálkodás. A magas termelőképességét bizonyítja, hogy az állam Brazília legnagyobb rizs, pamut és szójabab termelője. Ezzel szemben viszont a terület egynegyedét nem gazdaságos marhafarmok foglalják el, amiket ő termékennyé tenne, és így nem kellene újabb esőerdő részeket kivágni, annak érdekében, hogy legyen hol termelni – olvasható az Economist oldalán.

Az adományalapok létrehozása ösztönzően hathat Brazíliára, talán sikerül elérni az esőerdőirtások leállását. „A környezetvédelemnek ez a leghatékonyabb és egyben legkevésbé költséges módja. Egy olyan olaj és gázértékesítésből meggazdagodott országtól, mint Brazília joggal várhatjuk el, hogy tegyen valamit környezete megóvásáért" – nyilatkozta a norvég környezetminiszter.

Kitekintő