„A gyermeknek keressük a szülőt, nem a szülőnek a gyermeket”

 

 

 

Kiből lehet nevelőszülő? Hogyan zajlik az örökbefogadás? Kik és milyen körülmények között gondoznak 1172 gyereket Kovászna megyében?

Mi a különbség a nevelő és a nevelőszülő között, hány gondozó látja el a családi házak lakóit, mi is a családban való elhelyezés, és melyik gyereket lehet örökbefogadni, milyen típusú elemei vannak a gyermekvédelmi rendszernek? A kézdivásárhelyi 2-es gyerekotthonról készült riportunk háttéranyagához Vass Mária, a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi és Szociális Igazgatóság vezérigazgatója szolgáltatott információkat.

1172 ellátott van a Kovászna megyei gyermekvédelmi rendszerben – vannak köztük olyanok is, akik már betöltötték a 18 évet, de továbbra is a rendszerben maradnak, mert továbbtanulnak vagy reintegrációban vesznek részt. 20 éves korukig maradhatnak állami gondozásban akkor is, ha nem tanulnak tovább, ha kérik ezt. 18 éves korában a gyereknek döntenie kell, megy vagy marad, és ilyen értelmű kérést kell benyújtania az igazgatósághoz.

151 gyerek az 1172-ből nappali, illetve rehabilitációs központban van, azaz nincsenek állandó jelleggel a központban, csak napközben, estére visszatérnek a családjukba. 291 gyerek bentlakásos – rezidenciális – rendszerben kapott helyet, vagyis gyermekotthonban, családi házakban, ifjúsági vagy anyás központban lakik. Nevelőszülőnél 355, családi elhelyezésben 375 gyerek van.

Kovászna megyében 13 családi ház van, 138 gyerekkel, 55 nevelővel és 13 házfőnökkel. Három szociális munkás foglalkozik velük. Három pszichológust is igényelne ez a munkakör, de egy hely betöltetlen, a másik két pszichológus pedig egyéb feladatokat is ellát, ezért túlterheltek. Gyermekotthonokból már kevés van, egy van Kézdivásárhelyen, amely modulált, azaz négy lakrészre osztott. Van egy Baróton a fogyatékkal élő gyerekek számára, ahol 12 gyerek él. Oltszemen 41 gyerek van három modulban; 51-en fogyatékkal élők, ők bejárnak a speciális iskolába, a gyerekjogvédelemhez tartozó bentlakásban laknak, de a hétvégéket a családjukkal töltik.

Egy családi házban 10-12 gyerek van: fogyatékkal élők esetében a maximális létszám 10. Egy-egy családi háznál négy nevelő és egy házfőnök dolgozik, fogyatékkal élő gyerekek esetében hat nevelő és egy házfőnök. Ám mivel 24 órát, hétvégéket, ünnepnapokat is le kell fedniük, az egészséges gyerekekre egyszerre egy nevelő felügyel. A házfőnök programja részben rátevődik a nevelőkére, reggel adminisztratív intéznivalói vannak, például előkönyvel, délután a gyerekekkel foglalkozik.

Akik gondoznak, túlterheltek

Összesen a gyermekvédelmi rendszerben 133 nevelő dolgozik, valamint 15 pszichológus, gyógypedagógus, illetve 27 szociális munkás – ők látják el az 1172 gyereket. A nevelők középfokú végzettségűek, utólag igyekeznek őket továbbképezni. Hat pszichológusi, 11 szociális munkás állás van üresen, ám ezek mindegyikét nem is lehet jelenleg betölteni a közalkalmazások befagyasztása miatt. Néhány munkahely ezek közül csak ideiglenesen üres, szülési vagy gyermeknevelési szabadságon vannak a munkatársak, ezeket meg tudják hirdetni. Ám ezekre az állásokra kötelező megkövetelni bizonyos régiséget, viszont csak kezdők jelentkeznek, akiket nem lehet felvenni – magyarázta Vass Mária a fonák helyzetet. „Oda jutottunk, hogy majdnem 90 üres posztunk van” – tette hozzá.

A jóváhagyott posztok száma 601, ebből 522 van elfoglalva. A 355, nevelőszülőnél elhelyezett gyereket 174 nevelőszülő látja el, aki saját otthonában neveli és gondozza a gyereket. (Tehát összesen 349, a gyerekekkel foglalkozó alkalmazott – nevelő, nevelőszülő, szakember – dolgozik a rendszerben – szerk.megj.)

A nevelőszülők is munkakönyves alkalmazottak, ugyanakkor a megyei igazgatóságtól kapott fizetésükön felül jár nekik gyerekenként a 94 lej mint elhelyezési pénz, továbbá kapják a „gyermekpénzt”, azaz az állami gyermeknevelési pótlékot. Ezen felül minden elhelyezett gyerek után kapnak naponta 8,7 lej élelmezésre szánt összeget; évente 330-880 lej közötti összeg jár ruházatra, tanszerre, játékra, tisztítószerre stb. (a gyerek életkorának függvényében nő az összeg).

Ki lehet nevelőszülő?

Minden olyan személy, aki morálisan és egészségügyi szempontból megfelel, és otthonában megfelelő a lakófelület ahhoz, hogy gyerekeket lásson el. A jelentkezőnek kérést kell letennie az igazgatósághoz; a szociális munkások kimennek a lakására, előtanulmányt készítenek a lakhatóságról, utána pszichológiai felmérés következik, de szóba állnak a családdal, szomszédokkal is. Albérletben lakók nem, de a szüleikkel együtt élők megfelelnek, ha a ház elég nagy, és a tulajdonos írásban, közjegyző előtt beleegyezik abba, hogy az illető egy-két gyereket fogadjon magához.

Ha megfelelőnek tartják az előzetes felmérés alapján, a jelentkezőnek 60 órás képzésen kell résztvennie, amelynek végén vizsgát kell tennie. Ha a pszichológus és a szociális munkás is megfelelőnek ítélte, és a vizsga is sikerül, kap erről egy bizonylatot, amely három évig érvényes.

A nevelőszülő három év után kérheti engedélyének meghosszabbítását, ekkor újra felmérik őt és a családját, és ha továbbra is megfelel, újabb három évre kap bizonylatot. A törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen végzettsége kell legyen a hivatásos nevelőszülőnek, Kovászna megyében 10 osztály a minimálisan elvárt végzettség.

A nevelőszülők nem „válogathatnak” személy szerint a gyerekek közt. A nevelőszülői bizonylatukra ugyanakkor rákerül, milyen korosztályú gyerekeket, fiúkat/lányokat fogadnának be. Arra az igazgatóság figyel, hogy román anyanyelvű nevelőszülőhöz román anyanyelvű gyerek kerüljön, magyarhoz magyar. A roma gyerekek esetében is a román anyanyelvűt román, a magyar anyanyelvűt magyar nevelőszülőhöz adják; jelenleg egyébként egyetlen roma nevelőszülőt foglalkoztatnak.

A nevelőszülőknek legalább két gyereket kell elvállalniuk, hiszen sok eset van, hogy testvérekről van szó. Ha kérésükbe azt írják, sérült, fogyatékkal élő gyereket szeretnének gondozni, akkor egyetlen gyereket kapnak.

A sajtóhíreknek, miszerint például Bihar megyében sok nevelőszülőt menesztettek, az a háttere, hogy ott eredetileg sokan csak egyetlen gyereket láttak el. A törvény egyébként megengedően rendelkezik ezzel kapcsolatban, hogy egy vagy több gyerek kerüljön egy nevelőszülőhöz. Mivel az alkalmazásokat leállították, Kovászna megyében sem vesznek fel újabbakat, az emberhiány ellenére. Akik idén, 2009 elején kapták meg a nevelőszülői bizonylatukat, azoknál most nincs gyerek, mert nem tudja az igazgatóság alkalmazni őket – bár nyilván lennének gyerekek, akiket befogadhatnának. A Kovászna megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság ezért arra próbálja rábeszélni a már működő nevelőszülőket, hogy vegyenek magukhoz egy harmadik gyereket is, legalább ideiglenesen, amíg a helyzet változik.

Idén 38 gyereket hagytak el

Idén októberig Kovászna megyében 38 gyereket hagytak el kórházakban, szülészeten. 16 visszakerült a családjába, egy gyerek az édesanyjával az anyás központban lelt menedéket, ketten még kórházban vannak, a többieket nevelőszülőknél helyezték el. A kórház köteles jelenteni a gyerekjogvédelemnél és a rendőrségnél, ha 24 óra eltelt az anya „eltűnése” óta. Ha ismert a személy lakhelye, a gyerekjogvédelem szociális munkása felkeresi, elbeszélget vele, megnézi a lakáskörülményeit, hogy vissza tudja-e fogadni a gyereket. És elég sok esetben haza lehet vinni a csecsemőt, hiszen nem is „elhagyta” az édesanya, hanem otthagyta a kórházban, mert otthon várja a többi gyerek, el kell látnia őket – magyarázta Vass Mária.

A nevelőszülőkhöz való elhelyezésnél prioritást élveznek a 0-2 év közöttiek, akiket kórházban, szülészeten hagynak el. Őket nem is szabad rezidenciális intézményben elhelyezni, csak abban az esetben, ha betegek és állandó orvosi felügyeletet igényelnek. (A beteg gyerekek gondozására Kovászna megyében egy speciális otthon van Baróton; a sérült gyerekek központjának befogadóképessége 12 fő. Ketten vannak kétévesnél kisebbek, a többiek nagyrészt 3-6 évesek.)

Statisztika nem készül arról, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe kerülő gyerekek milyen etnikai, társadalmi háttérrel rendelkeznek, de többségük sokgyerekes, szegény családból érkezik. A bukaresti Sera Romania Alapítvánnyal közösen a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi és Szociális Igazgatóság felvilágosító kampányt szervez a családtervezési módszerekről, a nem kívánt terhességek megelőzéséről, a fogamzásgátlásról. Az alapítvány 18 hónapig finanszírozza az egy hónapja elkezdődött felvilágosító kampányt. Jelenleg egy szociális munkás és egy asszisztensnő dolgozik ezen a projekten, járják a falvakat; családorvosokkal, egészségügyi mediátorokkal, polgármesteri hivatalokkal együttműködve.

Legtöbb nevelőszülő kéri az engedélye meghosszabbítását, ritka, hogy három vagy néhány év után „visszaadják” a gyerekeket – közölte Vass Mária. A kivételek nagyrészt azok az esetek, amikor az illető nyugdíjba megy vagy elköltözik a környékről.

A nevelőszülői hálózatot hat szociális munkás, egy gyógypedagógus és két pszichológus látja el. Legalább havonta egyszer meglátogatják a családot, elbeszélgetnek velük, de bármikor, ha a nevelőszülőnek gondja van, telefonálhat, hívhatja a szakembereket. Törvény szerint egy szociális munkás maximum 30 esetet láthat el havonta – ehhez képest ők hatan 355 gyereket és 174 nevelőt látnak el.

A nevelőszülők is be kell járjanak havonta egyszer az igazgatóságra, mert el kell számolniuk az élelmezési és ruházatra kapott összegről. Ha valaki nem számol el hónap végéig, következő hónapban nem folyósítják neki az összeget.

Előfordul, hogy a nevelőszülő egy idő után úgy dönt, örökbe fogadja a rábízott gyermeket? Ritka eset, de volt ilyenre is példa. Azért is ritka, mert ha örökbefogadja, akkor már nem kapja a járandóságokat – magyarázza Vass Mária.

Kit lehet örökbe fogadni?

Örökbefogadásra többnyire azok a családok jelentkeznek, akik több év házasság vagy együttlét után is gyermektelenek. Kérést tesznek le, szociális, pszichológiai felmérésen vesznek részt, 10-11 találkozó során elbeszélget velük a pszichológus, szociális munkás, akik a családdal, szomszédokkal is szóba állnak, munkahelyi referenciát kérnek. A párnak egy sor egészségügyi vizsgálatot is el kell végeztetnie, ebben pszichiátriai vizsgálat is benne van. 60 napon belül a folyamat lezárul, és ha alkalmasnak találják őket, akkor kezdődhet a procedúra.

Idén eddig 6 gyereket adtak örökbe

Tavaly öt örökbeadás volt, idén eddig hat; tavaly hét párnak adtak ki örökbefogadási bizonylatot, idén 11-nek. Az örökbefogadási folyamatot tavaly négy gyereknél indították be, a bíróság jóvá is hagyta. Idén eddig 11 esetben indították el a folyamatot.

A nevelőszülőhöz hasonlóan az örökbefogadó szülő sem válogathat, mint egy katalógusból, hogy melyik gyereket akarja. A szociális munkás, aki az örökbefogadásokkal foglalkozik, dönti el, hogy melyik jelentkező családnak mutatja be az örökbefogadható gyereket.

„A gyermeknek keressük a szülőt, nem a szülőnek a gyermeket” – szögezi le Vass Mária. Persze, ha egy gyereket bemutatnak az örökbefogadóknak, és utána azok közlik, hogy nem erre gondoltak, akkor visszaléphetnek.

A gyermekjogvédelmi rendszerben azt a gyereket lehet örökbeadni, akit a bíróság örökbeadhatóvá nyilvánított. Az a gyerek nyilvánítható örökbeadhatónak, akiről biológiai szülei a bíróság előtt írásban lemondtak, és engedélyezték, hogy örökbeadják. Ha a gyereknek nem élnek a szülei, a hivatalosan kinevezett gyámja kell ilyen értelmű nyilatkozatot tegyen a bíróságon.

Ha a gyerek árva és gyámja sincs kinevezve, a törvény a megyei tanács mindenkori elnökét ruházza fel ideiglenesen a szülői jogokkal. Bármilyen, egyébként a szülőt érintő döntést kell hozni, azt neki kell meghoznia, például ha kirándulni viszik külföldre, az ő aláírása szükséges ahhoz, hogy útlevelet lehessen készíttetni a gyereknek és utazhasson. Minden ilyen esetben az illetékes szociális munkás egy előterjesztést készít, amelyet aláír a gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője, azt leadják a megyei tanácshoz, melynek elnöke jóváhagyja. Ugyanakkor a megyei tanács elnökének nem kell a beleegyezése a gyermek elhelyezését célzó bírósági procedúra elindításához.

Azokról a gyerekekről, akik családi házakban vagy gyerekotthonokban vannak, többnyire nem mondtak le a szüleik. Ha valaki bekerül a rendszerbe, az nem azt jelenti, hogy örökbeadható és hogy a szülő nem gyakorolja a szülői jogokat – pontosított Vass Mária. Ha a szülő fizikailag vagy pszichésen bántalmazta a gyerekét, vagy koldultatta, és megvonják a szülői jogait, akkor is szükséges a beleegyezése az örökbeadhatóság kinyilvánításához. Arról is megkérdezik a szülőt minden esetben, hogy beleegyezik-e a nevelőszülőkhöz vagy családban való elhelyezésbe. Ha nem egyezik bele, a bíróság dönt az ügyben. Ha beleegyezik, a megyei gyermekvédelmi bizottság dönt az elhelyezésről.

Családban való elhelyezés

A családban való elhelyezés azt jelenti, rokonok, ismerősök, szomszédok kérelmezik, hogy befogadhassák a gyereket. Ezért minimális támogatást kapnak az államtól, havonta egy gyermek után az elhelyezési pénz 94 lej.

Családban való elhelyezésnél ugyanúgy felmérik a családot, szociális ankétot kérnek, jövedelemről kérnek bizonylatot. Törvény szerint negyedfokú rokonság kell ahhoz, hogy elhelyezésbe lehessen adni a gyereket egy családhoz. Legtöbb esetben nagyszülők vagy testvérek kérik az elhelyezést, de kérhetik keresztszülők vagy olyan személyek, akik közel álltak a biológiai családhoz, magyarázza Vass Mária.

Ha a gyerekkel a szülei nem foglalkoztak az évek során, és a szomszéd nevelte, hozzá kötődik, akkor a szomszéd családba való elhelyezés is lehetséges – hiszen ez még mindig jobb megoldás, mint egy gyerekotthon.

www.itthon.transindex.ro