Hogyan változik a világ? – gondolatok a gazdasági világválságról 

 

 

 

 

Ettore Gotti Tedeschi, az IOR, a Vatikáni Pénzintézet közelmúltban kinevezett új igazgatója a közelmúltban egy cikkben fejtette ki észrevételeit a jelenlegi gazdasági világválságról.

A nyolcvanas évek végéig mintegy harminc éven keresztül élte át a világ az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborút. Az állandó fenyegetettség megalapozta a védelmi rendszer fejlesztését előmozdító beruházásokat, ami Amerikában erős gazdasági növekedéssel járt együtt. Ám akkoriban, egy kevésbé globalizált világban a hadiipari beruházásokból és kutatásokból az ipari szektor más ágazatai is profitáltak. A nyolcvanas évek vége felé azonban a neomalthusiánusok hamis előrejelzései, valamint a nyugaton állandósuló demográfiai csökkenés a gazdasági fejlődés folyamatos lassulását eredményezte, mellyel együtt járt a hadiiparba invesztált pénzek apadása is.

A gazdasági visszaesés kompenzálásaképpen felgyorsult a globalizáció, mind fontosabb szerephez jutott Ázsia. A földrészen gazdasági növekedés indult meg, amely új geopolitikai helyzet kialakulását vonta maga után. A globalizáció mellett felgyorsult a két világhatalom közötti békefolyamat is, mely a hidegháború lezárásához, a rakétakészletek leszereléséhez, a hadiipari befektetések drasztikus visszaeséséhez és új gazdasági stratégiák megteremtéséhez vezetett.

2001. szeptember 11-én új időszak vette kezdetét: a nemzetközi terrorizmus megjelenése újra a védelmi rendszerek fejlesztésére terelte a figyelmet. Az Egyesült Államokban éves szinten 14%-kal nőttek a katonai kiadások; 2001-től napjainkig szinte megkétszereződött az amerikai gazdaság megerősítése a hadiipar területén. Hasonló jelenség azonban Ázsiában is lezajlott, ami szintén geopolitikai átrendeződéssel járt.

Az amerikai hadiipari beruházásokra azonnali anyagi fedezetet igényeltek, úgy, hogy mindez ne érintsen más beruházásokat és kiadásokat, s továbbra is fedezni lehessen a gazdasági növekedéshez szükséges fogyasztásokat. Ennek végeredménye az adósságok megnövekedése lett, aminek következménye a jelenlegi gazdasági krízis. A válság akár hosszú évekre szigorú gazdasági megszorításokat eredményezhet, magában hordozva az infláció rövid időn belüli növekedésének veszélyét; és előmozdíthatja a deglobalizációt és a protekcionizmus megerősödését az ázsiai országok kárára.

Napjaink geopolitikai helyzete talán egy új hidegháború kialakulásának látszatát keltheti az Egyesült Államok és Kína között. Ám Kínát nem lehet összehasonlítani a hetvenes évek Szovjetuniójával, sem az Egyesült Államokat a nyolcvanas évek Amerikájával. A világ megváltozott, sokkal inkább kétpólusú, mely sejtetni engedi egy kelet és nyugat között párbeszéd nehézségét is. Éppen ezért jobban kell figyelnünk mindazokra, akik a békéért fohászkodnak, mint XVI. Benedek – zárja a L'Osservatore Romano vatikáni napilapban közzétett cikkét Ettore Gotti Tedeschi.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír