A menyasszonyok mindig izgatottan nézik az időjárás-előrejelzést, és sok-sok imát elmormolnak, nehogy a lakodalom és a nász napján eleredjen az eső. Pedig a régi babonák szerint a csapadék jó hatással van a pár későbbi életére, és a szeptemberi esküvő is sok szerencsét tartogat.

A népszerűségi listán még mindig a nyári esküvők vezetnek, de a régi öregek szerint annak is jót jeleznek a csillagok, aki nem verőfényes napon köti meg frigyét. A babonák szerint ugyanis a szeptemberi ceremónia gazdagságot és jó szerencsét ígér, az októberi esküvő könnyen megtelő perselyt hoz, a novemberi házasságkötés élményekben gazdag élettel kecsegtet.

A házasságkötést rengeteg hiedelem és babona lengi körül, amikben még a mai napig is sokan hisznek. Eleink azt tartották, ha valakinek a sarkára lépünk, annak biztosan ott leszünk az esküvőjén. A menyasszonyi ruhákkal kapcsolatos hiedelmek egyike szerint nem jó, ha a menyasszony segédkezik ruhája elkészítésében, mert minden öltés egy könnycseppet jelent majd a későbbi életében. Ugyancsak szomorúságot hoz, ha a fátylat a menyasszony az esküvő napja előtt a hajába tűzi. Azt sem szabad engednie az arának, hogy a tüllt más nő felpróbálja, mert az a lány az ifjú férj csábítója lesz. A fátyolnak egyébként a gonosz elűzése volt a célja, miként a menyasszonyi csokornak is. Ebbe a démonok ellen erős illatú fűszernövényeket, sőt fokhagymát is kötöttek. A vendégeknek nem szabad feketébe öltözniük a nagy napon, mert az szerencsétlenséget hoz. A menyasszony ne viseljen gyöngysort a nyakában, mert úgy tartják, a gyöngyök kővé vált könnycseppek, és boldogtalan lesz a házasság. Egy leendő asszonyról ne készüljön menyasszonyi ruhás fotó az esküvő előtt, mert akkor szomorú élet vár rá.

Nagy szerencsét jelentett viszont madárdalra ébredni az esküvő napján. Ugyancsak szerencsét hoz a hiedelmek szerint, ha megrakott szekérrel vagy cigánnyal találkozik a pár a ceremóniára tartó úton. És noha mindenki ellene fohászkodik, de az eső is boldog házasságot ígér, ugyanebben bízhatunk akkor, ha a templomban keresztelő van a menyegző napján.

A menyasszony a lakodalom előtt sok helyen felírta a cipője talpára a barátnői nevét, s akié az éjszakai tánc után még reggel is olvasható, elkezdhet készülődni, mert ő lesz a következő menyasszony. Hogy kiderüljön, ki lesz a következő vőlegény, a menyasszony levette a harisnyakötőjét, és a nőtlen férfiak közé dobta. Aki elkapta, az állt legközelebb az oltár elé.

A fiatal párnak fontos, hogy a közös életükben mindig sok pénz legyen a háznál, és gyerekekben se legyen hiány. Ezért a templomból kilépő párra még ma is rizst vagy rózsaszirmot szórnak. Ennek a szokásnak a gyökerei Ázsiáig nyúlnak, ott ugyanis a rizs a termékenység szimbóluma. Egyes helyeken ugyanezen célokból aprópénzt dobnak a fiatalokra, vagy pénzt rejtenek az ara cipőjébe.

A tányértörés hagyománya is megmaradt. Ennek célja, hogy elűzzék a fiatal pár közeléből az ártó szellemeket. A Magyarországon is ismert szokás szerint a lagzin a vőfély eltör egy tányért, amit az asszonynak össze kell söpörnie, a férj pedig a lapátot tartja. Ha ügyesen végeznek a feladattal, az azt jelenti, hogy a házasságban is jól tudnak majd együtt dolgozni. A hagyomány a zsidóknál más jelentőséggel bír, ott a tányér- és pohártörés a legnagyobb öröm perceiben is a jeruzsálemi templom lerombolására emlékeztet.

A cipővel kapcsolatban is több hiedelem létezik. A menyasszony a lakodalom alatt ne cseréljen cipőt, mert akkor a férjét is le fogja cserélni. Szandál se legyen rajta, mert akkor kicsúszik az ujjai közül a szerencse. Bár divatos a májusi esküvő, a babona szerint az ebben a hónapban kötött házasságok mulandók, mint ilyenkor a fák virágai. Ha sírnak az esküvőn, az szerencsét hoz, de tanúnak ne válasszunk terhes asszonyt, mert akkor nehéz terheket kell majd viselnünk az együttélés során. Egyes helyeken szokás, hogy a násznép egy része megszökik a lakodalomból, és feldúlja a nászágyat. A meglepő akció célja, hogy a fiatalok még idejében megtudják, nem csak móka és kacagás lesz a közös életük.

stop.hu, kisalfold.hu