Nem az ács ez?

szept21.jpg„Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? S ugye, nővérei is itt élnek közöttünk?” [Mk 6,3] – kérdezték a názáretiek, mikor Jézus felnőttként vidékükön tanított.
A testvér szó nem jelentett akkor sem, ahogyan most sem, kizárólag édestestvért, a távolabbi rokonságból vagy egy közösségből származó embertársakat is így nevezték.
Amikor az Úr angyala álmában megparancsolta Józsefnek, hogy ne bocsássa el Máriát, mert a gyermek a Szentlélektől van, akkor ő „Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta” [Mt 1,25]. Ezek a félreértések a Szentírás nyelvének sajátos használatából fakadnak. Ha e szavak más helyeken való használatát egyszerre megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy nem zárják ki ugyan a több testvér lehetőségét, de nem is következik belőlük. A gyermeket akkor is elsőszülöttnek hívták, ha még nem volt testvére, mert különleges jelentősége volt: az Úrhoz tartozott, és meg kellett váltani.
A „míg” szó görög megfelelője az „eosz”. Ezt használja a Szentírás többek közt e helyen: „Így szólt az Úr az én Uramhoz: „Ülj az én jobbomra, míg (eósz) ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!”” [Lk 20,42-43] Talán eltaszítja Jézust az Atya a jobbjáról, miután ellenségei megsemmisülnek? Utána a baljára kerül? Az, hogy utána megismerte-e (vagyis házaséletet élt-e József Máriával), ebből nem következik. Ezeket tehát nem tartom bizonyítéknak.
Az őskeresztény korban és az előtt a szüzesség nem jelentett értéket a házasoknál, sőt a termékeny anya volt az eszménykép, aki minél több gyermeket szült. A meddő asszonyokat lenézték és megvetették, magtalanságukat az ő vétküknek tudták be. A Szentírás sok ilyen történetet mesél el, például Hanna történetét, akit a többi asszony szidalmaz, kiközösítik.
Sírva könyörgött az Úrhoz, fogadalmat tett, csak hogy adjon neki gyermeket – így született Sámuel.
Egy olyan körből nőtt ki a Szűzanya szüzességének tisztelete, ahol nem tartották értéknek, sőt inkább megvetették azt. Ha megnézzük a korai Mária-ábrázolásokat, soha, még később – a reformáció korában – sem ábrázolták a Szűzanyát többgyermekes anyaként.

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„A szentségi házasságkötés lényege, hogy nemcsak két ember köt szövetséget, hanem az élő Isten is életre szóló szövetséget köt velük. A Szentháromság mélységes titkát egy házasságban élő ember könnyebben meg tudja érteni, akik úgy válnak eggyé, hogy már nem is tudnak a másik nélkül élni, mikor gondolataikban, döntéseikben, érzésvilágukban állandóan megjelenik a másik: Neki hogyan lenne jó? Örülne-e neki, mit szólna hozzá?” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Ma 2024. április 25. csütörtök, Márk napja van. Holnap Ervin napja lesz.

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Döbbenetes, ahogy Jézus Jeruzsálem előtt térdre borult

Ő mint Isten nagyon jól látja, hogy nem „babra megy” a játék, a földi életnek hatalmas a tétje, az ember dönthet a végtelen és a semmi között.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube