Vendégségben voltunk, velem volt néhány kamasz fiam is, amolyan kétlábon járó energiabombák. A vendéglátó családnak volt egy szép Pityu névre hallgató papagája. Persze a fiúk egyből kinézték maguknak a szép madarat, és elkezdték becserkészni. Csodálattal láttam azt a végtelen nyugalmat, óvatos tapintatot, ahogyan a mindent lesodró, száguldó fiaim lelassulnak, a bennük tájfunként örvénylő erőt visszafogják, és végtelen türelemmel közelednek a madárkához! Közben én a házigazdával elkezdtem beszélgetni. Nem sok idő múlva, talán a legvadabb fiam légies könnyedséggel, a házigazdánk ámulatára az ujján ülő madárral jött közénk! A szeretet, a szelíd jóság, a türelmes, nyugodt közeledés hidat ver a két világ közé, a bizalom bizalmat, a barátság barátságot szül! 

Fiam ösztönösen Krisztus útjára lépett, aki bár világot teremtő nagy Isten, mégis karácsony éjjelén végtelen gyöngéden, védtelen kisgyermekként jött közénk! Az irántunk lángoló szeretet, Jézus Krisztust kicsivé, gyengévé, sebezhetővé tette, és nem csak karácsony éjjelén, hanem mindörökre! A mi egyetlen reményünk Isten jóságos gyöngédsége! Az a gyöngédség, az a végtelen szeretet, mely a hatalmas, erős Istent, hozzánk bújó, védtelen gyermekké tette!  Erő az erőtlenségben, nagyság a védtelen kicsinységben! Csodálatos!!!

Mesterünknek szelíd türelmét mellyel felénk közeledik, ne csak csodáljuk, hanem merjünk mi is egymásnak jóságos kisebb testvérei lenni! Ne egymás fölött ítélkezve, sebeket okozva éljünk a magunk bezárt világában, hanem ezzel a krisztusi türelmes szelídséggel közelítsük meg testvérünket, szeressük ki egymásból a jót, a szentet. A szeretet szeretetet szül, és olyan értékeket hoz felszínre belőlünk akik szeretünk, és társunkból is akit szeretünk, melyről nem is álmodtunk! A szeretet a csodák földjére vezet, olyan boldogságot termő útra, mely a mennyországba torkoll! A szeretet az egyetlen erő, mely egy új korszakot nyithat nem csak az emberiség életében, de az én mindennapjaimban is! A gyerekeimnek sokszor mondtam, hogy a krisztusi szeretet egy igazi varázsvessző, melyet ha Mesterünk példájára a kezünkbe vesszük, s az Ő értünk kicsinnyé váló jóságos lelkületével használjuk, akkor csodákat fog tenni az életünkben! 

Néztem a fiamat, ahogy szelíden turbékol az ujján egyensúlyozó új barátjának, és arra gondoltam, hogy mennyire más lenne a világ, ha mi mindannyian ilyen jóságos emberszelídítő jósággal közelednénk egymáshoz! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

• Előző
• Tovább