S. Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.00- kor Tornaóra Molnár Noémivel : Ép testben Ép lélek

18.00- kor Szentmise Csaba testvérrel:

Dicseret havi Boldog Asszonyunkról

MInden hónak, hó-harmatnak, Eüdvöz légy Királynéja

Hozzád futok, és kiáltok, Halgass-meg oh MARIA!

Hidegségét, s' nedvességét, A' tisztaság havának

Olvazd reám, árazd reám, Hogy bújaság lángjának

Melegsége, s' nedvessége Ne árcson te szólgádnak.

Söt jútalmát, s' koronáját, Nevellye tisztaságnak.

Midön éget, és sérteget, Testemnek tüzes lángja.

Midön dérrel, s' havas széllel A' bün lelkem foglallya.

Akkor szóllok, és óhajtok, Havi Szüz MARIA-nak.

Mind havak közt, s' mind tüzek közt, Orvos irét havának.

Nékem adgya, soha rabja Ne legyek bújaságnak.

Ezt meg-nyerjed, és engedgyed MARIA te szólgádnak.

Hogy hegyeken, és völgyeken, A' szarvas mikor fárad;

Eüzés miatt, nagy félsz miatt, Sebessen futván izzad.

Melly kedvessen, és szivessen Iszsza a' forrás vizét.

Abban örül, és el-merül, S' vészen nagy könnyebséget.

MARIA-hoz fris forráshoz, Ugy siess szomjú Lélek,

Szomjúságát, s' fáradságát, Hogy enyhitse szivednek.

Mit bánkodol, s' szomorkodol, Oh én keserves szivem!

Mit bújdosol, és futosol, Félvén rettegsz én lelkem!

Talám fejed, s' epett szived Akarod nyúgosztalni?

Avagy iját, s' halál nyilát Kivánod távoztatni?

Tekincs Menyben, s' lásd e' Szüzben Bánatod orvosságát:

Ott sebednek s' életednek, Meg-leled patikáját.

Ha szólhatna, mit mondana, Vallyon a' mezö nyárban?

Mikor szárad, s' minden hervad, Az hév Cániculában:

Nyilván felyhöt, és böv essöt, Ezer nyelvel-is kérne,

Minden füvet, és gyükeret, Melly meg nedvesitene.

Fohászkodgyál, s' imádkozzál En lelkem MARIA-nak.

Hogy csöpögje, s' rád öntözze Harmattyát malasztyának.

Ez a' felyhö, melybül essö Csöpög a' száraz földre.

Ezt kévánom, és óhajtom, Harmatozzon szivemre.

Ennek vize, s' kedves ize, Hasznosb minden vizeknél.

Meg-halladgya, és meg-dúllya, Nilust: s' gazdagb Gángesnél.

Nyári hónak, MARIA-nak, Szent vize áradozzon.

Hogy én lelkem, és életem Szárazon ne maradgyon.

A' vér-ontó Dispas kigyó Kinek testét meg-marja:

Noha iszik nem elégszik, Inkáb szomjúhoztattya.

Ne csudállyad, se ne mondgyad, Hogy eped Adám fia;

Mert kigyónak a' Sátánnak Mérge szivét szárasztya.

Oh MARIA Isten Annya! Királynéja essöknek.

Nedvesitsed, és enyhitsed Szárazságát szivemnek.

Kép: S. Mária Maggiore-bazilikában imádkozunk az ősi kegykép előtt.

2020 augusztus 5.