„A szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd."
Mt 20,17
Jézus nem ringat bárányfelhős, pacsuli szagú tévhitben, a szeretet útja az áldozat, a keresztviselés útja! A gyermeket vállaló, szeretettel felnevelő anya, de az apa sorsa is - ha hivatását komolyan veszi - egy szakadatlan vajúdás, egy mindennapi kereszthordozás, ami alól az Isten még az Ő szeretett fiának édesanyját Máriát, vagy nevelőapját Szent Józsefet sem kímélte meg! Ők is, a maguk módján a szenvedés kelyhét kiürítették!
Miért van ez így? Isten egy szadista, ki örömét leli a mi szenvedésünkben? E kérdésre Kalkuttai Szent Teréz anya válasza nekem sokat jelent! "Megismertem a paradoxont: ha fájdalomig szeretek, a fájdalom eltűnik és csak szeretet marad.” A szeretet ellentéte az önzés, a széles, kényelmes út, amely sehová nem vezet! A keskeny, meredek út Krisztus útja, mely a Golgotán nagypéntekeken keresztül vezet a Szentháromság szeretetközösségébe! A Szeretet lényege az önátadás, a türelem, az, hogy mások érdekeit a magam érdekei elé helyezem, és ezért sok olyan dologról lemondok, amiről az aki magáért él, nem fog lemondani!
18.00 Szentmise: Minden katolikus Istentisztelet, igazából az örök keresztáldozat jelenvalóvá tétele! Ezért mondhatjuk, hogy nemcsak betlehemi barlang minden templom és karácsonyi jászol minden oltár, hanem azt is, hogy minden egyes templom a Golgota orma és minden egyes szentmise nagypéntek keresztáldozata!
20.00 Rózsafüzér: Nagyböjti szent időben a fájdalmas olvasó titkait szoktuk átelmélkedni: