„Akarsz-e meggyógyulni?”

Jn 5,1

Ismerek egy fiatalembert, 21 éves és négyszer volt kábítószeres elvonókúrán! Az orvosok szerint legalább húsz százalékban ha ő nem akarja a gyógyulást, akkor hiába hozza a rendőrség a kórházba a szenvedélybeteget! Sajnos, most már a fiatalember le van tartóztatva és félő, hogy hosszú börtönévek elé néz!

Minden bűn igazából önmagam ellen irányul, az én saját életemet, egészségemet, embertársaimmal való viszonyomat, jövőmet támadja meg! A nagyböjti szentidőben nézzek szembe az én szenvedélyeimmel, bűneimmel! Ha nincs is ilyen súlyos bűn az életemben, azért egészen biztos, hogy ilyen - olyan rossz szokások, helytelen beidegződések, bűnös vonzalmak, - mint a gyom a veteményes kertben - felütik a fejüket az én életemben is! 

A szentgyónásban nem másokat ítélünk el, nem mentegetjük magunk botlásait, hanem alázattal szembenézünk hibáinkkal, gyarlóságainkkal és megteszünk mindent, hogy megtisztulva, Isten gyermekeinek szabadságában élhessük életünket!  

18.00 Szentmise: Isten jelenléte tisztít, gyógyít, felemel! Sebzettségünkben, elesettségünkben keressük az Oltáriszentségben közénk jövő Megváltónk jelenlétét! Ne féljünk saját kicsinységünket, bűneinket látva, az Isten elé állni! Az angyalok az égben nem áldoznak, pedig ők megérdemelnék. Az Eucharisztia a föld porában vándorló, botorkáló ember gyógyszere, úti eledele, tápláléka! Ha tudatosan, rendszeresen elkezdünk templomba járni, szentmisén résztvenni, akkor ebben az élő várban sok bűnös támadást ki tudunk eredményesen védeni! Megváltónk kezébe kapaszkodva, a bennünket lehúzni akaró, életünket elmaszatoló, bemocskoló büntől sikeresen megszabadulunk! 

20.00 Rózsafüzér: "Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra." Szent Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 5,17 

Nagyobb jót gyermekeinknek nem adhatunk, mintha megtanítjuk őket imádkozni. Ennél fontosabb dolgunk egészen biztos, hogy nincs a nap folyamán!

21.00 Esti beszélgetés: "A Jézus előtti időkben, a papok, áldozatokat követeltek, hogy az Isten haragját kiengeszteljék. Az emberekbe volt nevelve az Istenfélelem. Jézus ezt elvette, hogy az igazságra való eljutás után nincs áldozat, amely az ellenszegülőket megmentené. Ott a másik véglet is, a mindent megbocsájtó szerető Istenkép, ami pont ugyanolyan rossz. Sokan kérdezgették tőlem, hogy hiszek-e Istenben?! És az mit számítana, hiszen csak egy porszem vagyok a tengerparton. Nem inkább az számít, hogy Isten hisz-e még bennünk?! Hiszi-e még, hogy uralni, vagyis gondoskodni tudunk-e még a teremtéséről?!" Csaba Metzger 

Szeretettel készülök a találkozókra, 

Csaba t.

2021. március 16.

Kép: Csíksomlyón a Mária Kertben a Szenvedés udvarának az oszlopa!