Kedves Testvérem!
Nagyon szépen köszönöm a leveledet.... Örvendek annak is, hogy nagycsaládunkat ilyennek látod, és annak is, hogy vetted a fáradságot és leírtad a tapasztalataidat, meglátásaidat.
Úgy gondolom, hogy nemcsak én, hanem az Alapítvány minden tagjának szól ez a levél ezért tovább küldöm, de mivel nagyon ritkán készül olyan beszámoló, mit a munkatársak írnak egy-egy belső rendezvényről, ezért az idén nem én írok egy pár sort erről a találkozóról, hanem engedelmeddel a te leveledet tennénk fel a honlapra, néhány fénykép társaságában, szeretettel, cs. t.
Tisztelt Csaba testvér
Engedje meg Csaba testvér, hogy pár szóban leírjam tapasztalataimat, életem első nevelőképzőjéről. Már a hazafelé úton láttam mindenkin, hogy ez egy remek találkozó volt. A buszban sokat beszélgettünk róla, hogy ki mit kapott ettől a pár naptól és ekkor fogalmazódott meg, hogy mindezt leírom.
Minek köszönhető, hogy nagyon hasznos volt ez a pár nap:
* A kollégák nyitottsága. Nem lehet jó találkozót szervezni, alkalmas résztvevők nélkül. Mind a programokon, mind pedig a szabad időben a jó hangulat és az egymás iránti érdeklődés volt a jellemző.
* A szervezők, házigazdák, műsorvezetők, előadók hozzáállása. Kiemelném az első előadót. Egy több napos rendezvényen nem mindegy hogyan szólítjuk meg legelőször az embereket. Hiszem, hogy a rendhagyó énekórát tartó Atya, minden alapot lefektetett e remek három naphoz. Nevetve tanítani, ez az egyik célunk nekünk is. Valamint volt koordinátora a napoknak és az előadók kézben tartották és hasznosan ki is használták a rájuk bízott időt.
* A hely. Szeretném megjegyezni, hogy nincs alkotó kedv teli pocak nélkül. Köszönjük szépen a sok finomságot és a felszolgálást. Este lehetőségünk volt lazítani a helyi pizzeriában, ahol folytatni tudtuk a már megkezdett beszélgetéseket kisebb csoportokban
Miért tartom hasznosnak a nevelőképzőt:
* Jó volt látni, nekem zöldfülünek, hogy a régi kollégák örülnek egymásnak, és el tudnak beszélgetni egymással, sőt még szabad idejükben társasjátékoznak, vagy csocsóznak együtt. Ez nagy erőt adhat a jövőbe vetett hitünknek. Sok munkahelyen ez nem természetes dolog.
* Én magyarországi vagyok és most életemben először tapasztalhattam meg nagyban azt, hogy miként vitatkoznak és mit emelnek ki főbb problémának az Erdélyben élő magyarok. Nagyon tanulságos volt számomra ez is. Munkám elején rengeteg mondatot, kifejezést nem értettem, de ma már nem csak a szavakat, hanem az embereket is kezdem jobban érteni.
* Mindannyiunk érdeke, hogy ha egy nevelő határozatlan időre érkezik, akkor minél hosszabb ideig maradjon az általa elvállalt családnál. Ebben is nagy segítség, ha tudunk egymásról, egymás gondjairól és öröméről. Mindenképp pozitív hatása van szerintem a bizonytalan időre érkezettek döntésében ez a pár nap.
* Egyre nagyobb tapasztalattal bírok, egyre jobban rázódok bele a munkámba és ezt a remek szászvárosi munka közösségnek köszönhetem. Vannak viszont olyan dolgok amiket még így sem tudok megoldani, vannak bennem kételyek és kérdőjelek. Remek élmény volt hasonlóan zöldfülüekkel beszélgetni, kiderült, hogy hasonló cipőben járnak és ha nem is mondtuk ki minden gondunkat bajunkat, mégis úgy érzem sok megoldódott.
* Vannak olyan tapasztalataim, melyeket sem leírni sem elmondani, de még csak lerajzolni sem lehet. Ezeket is fontosnak tartom megemlíteni. Épültem és feltöltődtem, mint ember is és mint nevelő is.
* Nem csak mi gondoskodunk a gyermekekről, hanem az alapítvány is rólunk. Biztos vagyok benne, hogy minden kollégám megérdemel ennyi kényelmet és törődést, ami nagyon jól esik. A nevelőképző az egyik legjobb befektetése a főnökségnek, rövid és hosszú távon egyaránt.
Építő jellegű kritikáim:
* Vannak témák, amiket nem érdemes és nem is szabad csak kisebb csoportokban megbeszélni. A kiscsoportos beszélgetés fontos szerintem és hasonlóan építő jellegűek lehetnek.
* Lehetne olyan beszélgetés, ahol külön vannak a házvezetők és a nevelők. Fontosnak találom azt, hogy olyan beszélgetések legyenek mely most is volt. Egyben voltunk nevelők és házvezetők. Láttuk, hallottuk a nagyobb és közepes problémákat. Viszont vannak apró és kicsi problémák, melyek nekünk nevelőknek igen nagyoknak tűnnek. Ezekről kötetlenül nem lehet házvezetők és Csaba testvér jelenlétében beszélgetni.
* Gondolom, hogy érthető okai vannak az egyes találkozók hosszának, de javaslom a minimum két teljes napot, szerintem most is tudtunk volna mit alkotni még.
* Év elejére is lehetne egyet szervezni, ennek fontosságát szerintem nem szükséges megindokolnom.
* Valamint komplett ötletcsomagjaim vannak még, hogy milyen játékos építő jellegű programokkal lehetne színesíteni a találkozókat.
Köszönöm Csaba testvér, hogy megtisztelt figyelmével és remélem, hogy levelemmel én is toltam a szekéren:
Tisztelettel:
Vitéz András Gyula
Szászváros
2009.02.04.
{zoomcat catid=540}
