„Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám."
Mt 16,13
A XXI. század kereszténye vagy misztikus lesz, vagy nem lesz keresztény!
Az ember ha elengedi Istene kezét, az imádság életadó, láthatatlan hajszálerei sekélyesedve eltömődnek! Így lassan, a szép egyházi hagyományok, szokások kiürülnek, a szertartások elvesztik ragyogásukat, értelmüket! Az ember, akár a tikkadt aszállyal sújtott szárazföld megkeményedik, terméketlenné válik! Ne keseredj el, ha felfakad szívedben a vágy, ha magad is termékeny, lakott óázissá szeretnél válni, indulj el a végtelenbe vezető gyönyörű, szentek által taposott misztikus ima útján!
A lelki életet tudatosan vállalt és buzgón mondott ajakimával kezdjük! Az örök élet zarándoka, szüleitől, az egyház hitoktatóitól, papjaitól tanult kötött imákat mondja, ismétli kitartóan. Az utunknak ezen a szakaszán az akaratunk végzi a munkának nagyját, a gondolataink, érzelmeink, vágyaink, mint zabolázatlan kis bárányok ugrálnak, játszanak, önálló életet élnek! Ne aggódjunk, nincs semmi baj, mindenki így indul neki a végtelenbe vezető szent utazásnak!
Az Istenkeresés útján, ha kudarcaink is vannak, ha a bűn ezer fortéllyal le is vadász, fontos, hogy ne torpanjunk meg! Sírva, bűnbánó szívvel álljunk talpra, s kulcsoljuk újból imára kezünket! Tudnod kell, ha bizalommal tovább megyünk, akkor a szavakról, a fogalmakról lehull a lepel, és te a csendben megfogalmazott imák, szentírási részek alapján elkezdesz elmélkedni! Talán észre sem veszed, de így szépen, lassan az értelmünk is odakuporodik a Szentháromság lábához, bekapcsolódik értelmünk is a maga módján az Istentiszteletünkbe! A Szentírás fényében megfogalmazódó szép gondolatok, bölcs meglátások Isten felé vezető utunkon szárnyakat adnak. Jó elmélkedni bölcs gondolatok társaságában, bátran menjünk tovább! Az igaz, szép gondolat Istenhez vezetnek!
Lassan hetek, hónapok, talán évek után, ha kitartunk az imádságban egészen biztos, hogy utunk egy gyönyörű szép fennsíkra vezet! Itt, életünk ezen szakaszában lassan elcsendesednek a belső képességeink, a gondolatok, vágyaink, érzelmeink már nem kószálnak, vándorolnak, rángatnak bennünket szerteszét! Önmagunkkal, a világgal, Teremtőnkkel megbékélve, lazán, békében hagyjuk pihenni értelmünket! E külső, belső csendben a lelkünk önálló életre kell, az elmélkedés véges tájai fölé emelkedve szárnyat bont, hogy a magasabb rendű imák síkjára emelkedik! Az ajakimák végzése után, a csendes elmélkedések, bölcs gondolatok termékeny földjeit elhagyva, a szemlélődés semmihez nem hasonlítható végtelen horizontja, - mint Isten drága ajándéka - megnyílik előttünk! Isten felé vezető úton minden lépés ajándék, de ez a nyugodt szemlélődés valóban olyan ajándék, melyben a lélek hétmérföldes csizmában halad a maga vágyott célja felé! Nem sötétben tapogatózva keresi útját, hanem a ragyogó fényben gyönyörködik, halad a végtelenül egyszerű, tiszta összefüggésekben, a nagybetűs Valóságban! Itt már nem bölcs gondolatok, hanem e gondolatok forrása, a Bölcsesség maga ragyog fel csodálatos valójában! Az imádságnak ezen a szintjén olyan titkokat szemlélhet és élhet át a lélek, melyeket értelmünkel soha nem érhetünk el, ember a maga erejéből nem barangolhat be. Itt az értelmen, mindenen túl, egyszerűen leborulunk a Végtelen, az élő Isten előtt!
A lelki élet nagy mesterei szerint, a szemlélődés ragyogó magaslatán túl is van tovább! Isten szent fönséges, ha jónak látja, gyermekét az elragadtatás kegyelmében részesíti! Ez olyan ajándék, melyet nem lehet se kiérdemelni, se kiimádkozni, talán még vágyni sem szabad rá! A misztikus élet útjának zarándoka halad a maga útján, végzi nap mind nap az állapotbeli kötelességeit serényen, alázattal, és közben mint egy menyasszony a nászra készülve éli életét! A magasabb rendű imáknak nászházába csak akkor léphetünk, ha Urunk, Istenünk kezünket fogva magával vezet! Testvéreim, nekünk már annak is örvendenünk kell, hogy egyáltalán éltek ezen a földön olyan férfiak és nők, akik ezt a mennyországba vezető misztikus kaput, - a földi életükben - keresztül léphették!
A misztikus élet útja nem a kiválasztottak útja, ez mindannyiunk útja, ez a te utad is. Szent kíváncsisággal, bátran lépj rá, soha sem vagy egyedül, a szentek serege kíséri utadat! Bármilyen kicsinek, törékenynek is érzed magad, ha kitartasz célba érsz, mert bár gyermekként botorkálsz, a karját feléd kitáró Istened felé haladsz!
18.00 Taizé testvéreink imaórájára hívunk benneteket. Az ökumenikus szerzetes közösség, minden héten imádságos szeretettel készül a nagycsütörtöki, nagypénteki eseményekre, hogy vasárnap együtt ünnepeljék meg a húsvéti ragyogásban feltámadó Krisztust!
20.00 Jézus Szíve Litánia: A taizéi testvérek gyönyörű, parányi román kori templomában, melynek tövében van Roger testvér is eltemetve, végezzük a litániánkat. András testvér közel húsz évvel ezelőtt tett szerzetesi fogadalmat, kérésünkre ő fog bevezetni e sajátos közösség imamódjába, abba a monasztikus életbe, melyen biztosan célba érhet a zarándok.
Szeretettel hívunk, várunk, gyertek velünk a taizéi szentélybe,
„Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám."