"A főpapok és a farizeusok hallották a példabeszédet, és megértették, hogy Jézus róluk beszél. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert mindenki prófétának tartotta."
Mt 21, 45
Nagy tisztelettel nézek Jézusra, mert meg tudja fogalmazni és ki is meri mondani még ha az életébe kerül is, azt amit gondol, az igazságot! Ma a polkorrekt beszéd idején, sajnos nem javasolt a felmerülő kérdésekről őszintén beszélni!
Itt van például az oktatás! Tudjuk, hogy komoly erőfeszítés, munka nélkül nincs és nem is lesz eredmény. A diák, ha nem tanul, ha nem dolgozik keményen, akkor a tanár akár fejre is állhat, csörgő sipkával az órát sóbiznisz szintjére züllesztheti, mégsem lesz eredmény! Azt is ki kellene mondani, hogy egy ilyen rendszerben az állam akármennyi pénzt is pumpálna bele, attól semmi nem változik lényegében meg!
Tegyük fel a kérdést: Egyáltalán azt, aki nem teszi oda a maga részét a saját képzése érdekében, azt érdemes 18 évig vagy még annál is tovább egy méregdrága állami oktatásban aszalni? A jóléti társadalom vajon jót tesz azzal, hogy azt is nagylelkűen a tenyerén hordozza, aki a maga részéről talán semmit sem tesz azért, hogy ő ötről a hatra jusson?
Tavasszal a rózsatövet, a szőlőtőkét megnyesik, vajon az ingyenes oktatásból, de akár a gyermekvédelmi rendszerekből is nem kellene kiszűrni azokat akik csak höbörögve, hátradőlve vitetik magukat egy, a közpénzekből fenntartott intézménnyel? Ép, egészséges fiatalokat nem bűn az iskoláinkban totyogó, a semmittevés lélegzőgépen tartani?! Nem lenne jobb szakiskolába, vagy akár inasképzésre irányítani öket?
Érdemes elgondolkodni Szent Pál kétezer éves intelmén: "meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék." Tesszalonikaiknak írt II. levél, 10
Jézus Krisztus intelmeit is jó lenne ha átelmélkednék az intézmények vezetői: "Ne adjátok a szent dolgokat a kutyáknak és gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé, különben még eltapossák lábukkal, és megfordulva széttépnek benneteket!" Mt 7,6
18.00 A vajdasági Palicson a kultúrházban arra kértek, hogy Lélekhangoló címmel, e nagyböjti szent időben az imádságról tartsak egy elmélkedést. Ma az itt elhangzó gondolatokat osztjuk meg.
20.00 Esti ima: Kárpátmedencében a török félhold a Zentai csatatéren dőlt le. Ez a csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén. Itt e vérrel áztatott helyen Isten áldását kérve imádkoztunk az elesett katonákért, és az áldott békéért!
"A főpapok és a farizeusok hallották a példabeszédet, és megértették, hogy Jézus róluk beszél. El akarták fogni, de féltek a néptől, mert mindenki prófétának tartotta."