"Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé."
Lk 8,16-18
Az ember nem olyan, mint a laposellem melyet ha használunk lemerül és utána el lehet dobni! Az ember ha a fizikai, szellemi, lelki készségeit, képességeit intenzíven használja, ha edzünk, tanulunk, dolgozunk akkor erősebbek, okosabbak, eredményesebbek leszünk! Így van az imával, a lelki élettel is! Ha egy ösvényen sokat járunk, akkor az az ösvény láthatóvá válik, "ki lesz taposva", könnyebb lesz rajta lendülettel, gyorsabban haladni!
Ne sajnáljuk magunkat, ne őrizzük az erőnket, képességeinket egy másik, jobb alkalomra, hanem nagylelkűen minden egyes edzésen addig szaladjunk, végezzük a gyakorlatokat, amíg az már fáj. Izomláz nélkül nincs fejlődés! A tanulással, önmagunk fejlesztésében is ez a szabály! Menjünk el minden nap a határokig, feszítsük szét a korlátokat, tegyünk meg mindent, hogy többek, jobbak, okosabbak, szentebbek legyünk! Ne fogadjuk el, hogy mi ilyen kicsik, gyengék, elesettek vagyunk, a korlátok nem kívül vannak, hanem bennünk állnak a falak, azokat kell ledönteni!
A keresztény ember jelszava: Múld felül önmagad! A Krisztus-követő, az ő mestere nyomában nap mind nap megpróbálja felülmúlni az előző nap során elért eredményeket, a teljesítményét! Csendes harcos, de kitartó! Az út a földről az égbe hosszú és fárasztó, de egész életünk egyetlen célja, hogy ezt az utat megtegyük, hogy szentekké váljunk, Isten képére, hasonlatosságára alakuljunk! Hajrá, bátorság, ne add fel az álmaidat!
"Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé."