Akkor mérővesszőhöz hasonló nádszálat adtak nekem, és azt mondták: »Kelj föl, mérd meg Isten templomát, az oltárt és a benne imádkozókat! De a templomon kívül levő tornácot hagyd ki, és ne mérd meg, mert azt átadták azoknak a nemzeteknek, amelyek a szent várost negyvenkét hónapig taposni fogják. Meg fogom hagyni két tanúmnak, hogy ezerkétszázhatvan napig jövendöljenek, szőrzsákba öltözve.« Ők a két olajfa és a két gyertyatartó, amelyek a föld Ura előtt állnak. Ha valaki ártani akar nekik, tűz tör elő a szájukból, és megemészti ellenségeiket.

Ha valaki bántani akarja őket, akkor azt meg kell ölni. Ezeknek hatalmuk van arra, hogy bezárják az eget, hogy ne essen az eső prófétálásuk napjaiban, és hatalmuk van a vizek fölött, hogy vérré változtassák azokat, és mindenféle csapással sújtsák a földet, ahányszor csak akarják. Amikor befejezik tanúságtételüket, a mélységből fölszálló fenevad háborút indít ellenük, legyőzi és megöli őket. A holttestük annak a nagy városnak az utcáján fog heverni, amelyet szellemi értelemben Szodomának és Egyiptomnak hívnak, és ahol Urukat is megfeszítették. A törzsekből, népekből, nyelvekből és nemzetekből sokan fogják látni holttestüket három és fél napon keresztül, és holttestüket nem engedik sírba tenni. A föld lakói pedig örvendezni fognak felettük, és vigadni fognak. Ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta gyötrelmére volt a föld lakóinak. De három és fél nap múlva Istentől az élet lelke szállt beléjük. Lábukra álltak, és nagy félelem fogta el azokat, akik látták őket.

Jel 11, 1-11

Mindent megmérnek és számontartanak?! Kérdezhetjük, hogy hol? Tetteink visszahatnak ránk! Amit ma gondolsz, mondasz, teszel, holnap azzá válsz!! A jó cselekedeteink jobbá tesznek, ha verset írsz, költő leszel, ha beteget gyógyítasz és erre tudatosan készülsz, orvossá válsz, de ha tanulsz és bölcsen másokat is tanítasz, te magad is tanítóvá leszel!! A rossz tettek is belénk írodnak, ha lopsz, tolvajnak neveznek és az is leszel, ha csalsz, hazudsz, természetesen ezek a tetteid is feljegyzésre kerülnek tebenned, melyeknek nyomait nehéz lesz kitörölni. Biztos vagyok benne, hogy a tudósok előbb - utóbb, ahogyan a bennünket meghatározó, a szüleinktől örökölt géneket feltérképezik, ugyanúgy tetteink következményeinek belénk írott nyomait is meg fogják tudni fejteni. Még annak a bizonyos Krisztus nevében szeretetből adott pohár víznek a lenyomata is, biztos, hogy mindenki által látható módon ott lesz bennünk, kimutathatóan. Nem Írnokok írják kíváncsi tekintettel az égben a jótetteinket, a mulasztásainkat, vagy a legszörnyűbb bűneinket, minek is tennék, hisz mi magunk vagyunk az íródeákok akik mindent szépen sorban feljegyeznek, és halhatatlan testünk, lelkünk a palatábla, mely hordozza személyiségünk, egész földi életünk minden rezdülését!

A megmérettetés, az utolsó ítélet nem más, mint az a perc, mikor lehull mindenről minden fátyol és szinről színre láthatjuk mulasztásaink, tetteink áldásos, vagy akár szörnyű következményeit!! Látni fogjuk mi magunk, hogy mivé válhattunk volna, ha minden lehetőséget, percet, szorgalmas kitartással arra használtunk volna, amire az ajtót, ablakot nyitott, de azt is, ha a sebeket okozó, civakodásokat, veszekedéseket, a bűnöket bölcsen elkerültük volna! Két autó nem tud úgy ütközni, hogy mindkettő ne sérüljön, függetlenül attól, hogy kinek van igaza. Nekünk is tudatosan kell kerüljük mindazt mi akár testünket, szellemünket, lelkünket roncsolja, károsítja, és tudatosan kell arra törekedjünk, ami épít, gazdagít, szebbé, értékesebbé tesz bennünket! Ahogy mozgással, sporttal, de a szimpla gyaloglással is formáljuk testünket, ugyanúgy személyiségünket formálják a döntések, a cselekedetek. Amikor egy baba születik, akkor a lányból egy édesanya is születik. Te magad is, azzal, hogy ölbe veszed gyermeked, gyermekét, egy új útra lépsz, nagyszülővé válsz, új ajtók nyílnak előtted és majd a világ végén gyermekeid, gyermekeinek a jó tetteiért is, az általuk adott pohár vízért is, neked is köszönetet mondanak, akárcsak a kútnak, melynek vizét issza a vándor!! Tudatosan gyűjtsünk kincseket, de olyanokat, amelyek megmaradnak az örök életre!!

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Nem vérszerinti rokonok vagyunk, de mégis egy családhoz tartozunk, Szent Ferenc családjához.