Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott a kezében, hogy megmérje a várost, s annak kapuit és falát. A város négyszögű területen épült, és hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost az aranynáddal: tizenkétezer stádium. A hossza, a szélessége és a magassága egyforma volt. Megmérte a falait is: száznegyvennégy könyök, az ember, vagyis az angyal mértéke szerint.

A falának anyaga jáspiskő volt; maga a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló. A város falának alapkövei minden drágakővel ékesek. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy, és egy-egy kapu egy-egy drágagyöngyből áll. A város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.Templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten a temploma, és a Bárány. A városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége világítja meg azt, és lámpása a Bárány. A nemzetek az ő világosságában járnak, s dicsőségüket hozzá viszik a föld királyai. Kapuit nem zárják be egész nap, mert éjszaka nem lesz ott. Odaviszik a nemzetek dicsőségét és gazdagságát. Nem lépnek be oda tisztátalanok, sem azok, akik undokságot és hazugságot követnek el, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.

Jel 21, 15-27

Szent János látomásában a, Jelenések Könyvének ma olvasott fejezetében, a Bárány menyasszonya, - ami igazából az Egyház, - egy gyönyörű városként jelenik meg! Félelmetesen szép a vízió, mely mindenek előtt az akkor élt embereknek szól, de számunkra is sokat mond! Tudjuk, hogy János a keresztényüldöző római birodalom fénykorában írta ezt a könyvet, akkor amikor az összes apostol társa már vértanú halált halt! Tűzzel - vassal irtják Krisztus tanítását és azt is tudjuk, hogy ez a könyörtelen pogány világ még több mint kétszáz évig tart. Ebben a gyilkos, keresztényeket fényes nappal, ünnepi játékok közepette oroszlánok elé vető világban, a Jelenések könyvének e gyönyörű képével, vigasztal, bátorít, kitartásra buzdít az Isten! Igen, maga az Isten szól e látomás által, hisz Ő sugalmazta ezt a szentírási könyvet.

Gyönyörű ez a Szent János által leírt város, és nagyon tarka. Az Egyházat, a mi közösségünket jelképező városnak minden köve más és más drágakő, melyet arany, ezüst, értékes anyagok fognak össze, tesznek még szebbé, ragyogóbbá. Oly sokszor mondtam, hogy minden egyes ember Isten remekműve, egy pótolhatatlan drágakő, mennyei Atyánk szeme fénye! Így, ilyen szépnek lát bennünket a Szentháromságos egy Isten és igy kellene mi is magunkra és egymásra néznünk. Együtt vagyunk Istenünk gyönyörű városa, szeretett jegyese. Krisztus, az értünk megfeszített, feláldozott Bárány szemében az Isten és emberszeretet tesz bennünket drágakövekké és nem a társadalmi rangunk, vagyonunk, korunk, nemünk, egészségi állapotunk. A menyegzős köntösünket az irgalmasság testi és lelki cselekedeteiből mi magunk szőjük fáradhatatlan munkával. Istent imádni és a teremtett világot, benne az embert szeretni, bárhol, bárkinek, bármikor lehet! Az oltár legmagasabb fokán, egy kórház betegágyán, vagy a börtönöd cellájában, bárhol imádkozhatsz, Isten ott van, hallja a fohászodat! A mennyben demokrácia van, a királynak vagy egy püspöknek az imája ép olyan kedves Isten előtt, mint egy szolgának, vagy megtérő bűnösnek. A bölcs irgalmas szeretet, az átgondoltan szépen kivitelezett jó cselekedet ránk adja a menyegzős ruhát, pótolhatatlan drágakövé tesz Istenünk szemében!

Minden kő más, minden ember útja más! Máriát a Magnificátot éneklő örömmel kimondott igenje, melyet újból és újból megismétel az életével együtt járó nehézségek közepette, tette e gyönyörű város legszebb és legértékesebb zárókövévé. Szent János az evangéliuma, a Jelenések könyvének megírása által lett e város csodaszép drágaköve. Tamás apostol a maga kétejeivel, megtorpanásaival vitt a megváltás titkának mélyebb megismeréséhez, ezen az úton vált a mennyből alászálló város örök drágakövévé. Mária- Magdolna nem méricskél, saját hibái, bűnei miatt nem torpan meg, hanem Krisztus elé borul és bünbánatával válik e mennyei gyönyörű város ékkövévé. Neked is, nekem is, függetlenül attól, hogy mennyi talentumot adott az Isten, meg van az esélyünk, hogy e gyönyörű városban megtaláljuk a helyünket, szerepünket. Ne a társainknak adott kegyelmeket nézzük, hanem keresük, találjuk meg a magunk sajátos útját a szentéváláshoz!

Isten egy nagyszerű közösségben vár reánk!!

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Esztelneken a zarándoklaton résztvevő gyermekeknek megtérítették az asztalt a nevelők.