"Mózes és Áron tehát elmentek a fáraóhoz és közölték vele: „Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: meddig húzódozol még attól, hogy engedelmeskedj nekem? Bocsásd szabadon népemet, hogy áldozatot mutasson be nekem. Ha nem engeded el népemet, akkor holnap sáskával árasztom el földedet. Úgy ellepik majd a föld színét, hogy a földet nem láthatod, s felfalnak mindent, ami a jégeső után még megmaradt, s lerágnak minden fát, amely a mezőn áll. Tömegestül zúdulnak be a házakba, szolgáid házába, és minden egyiptominak a házába. Olyan lesz ez, amilyet sem atyáitok, sem atyáitok atyái nem éltek át, amióta a földön laknak, mind a mai napig.” Erre megfordult és otthagyta a fáraót...

De az Úr így szólt Mózeshez: „Nyújtsd ki a kezed Egyiptom fölött, hogy sáskák árasszák el Egyiptomot, és felfaljanak minden növényt a mezőn, mindent, amit a jégeső meghagyott.” Mózes kinyújtotta botját Egyiptom fölé, erre az Úr egész nap és egész éjjel tartó keleti szelet támasztott a vidék felett. Reggelre a keleti szél elhozta a sáskákat. A sáskák rátámadtak egész Egyiptomra, és hatalmas tömegben ereszkedtek le az egyiptomi földekre. Soha azelőtt nem volt annyi sáska és ezután sem lesz. Egészen elborították és elhomályosították a föld felszínét, s felfaltak minden növényt a mezőn és minden gyümölcsöt, amit a jégeső megkímélt. Egész Egyiptomban semmi zöld nem maradt a fákon és semmi növény a mezőn. Ekkor a fáraó sietve hívatta Mózest és Áront, s így szólt: „Vétettem az Úr ellen, Istenetek ellen és ellenetek. Bocsássátok meg még egyszer a bűnömet, s könyörögjetek értem az Úrhoz, Istenetekhez, hogy fordítsa el tőlem ezt a pusztító csapást.” Erre (Mózes) eljött a fáraótól és könyörgött az Úrhoz. Az Úr erős nyugati szelet támasztott, az magával vitte a sáskákat és besodorta a Sás-tengerbe. Egyetlen sáska sem maradt Egyiptom területén. De az Úr megkeményítette a fáraó szívét, úgyhogy az nem bocsátotta el Izrael fiait." Exodus 10,3 -20

Csaba testvér elmélkedése: 

Telnek a napok, a hetek, csapások zúdulnak Egyiptomra, jön az 5 - 6 - 7 - 8-dik csapás.....  félelmetes! Pusztul a vetés, az állatállomány, szenved mindenki, de látszólag eredmény nincs! Isten türelmes, kitartó, ezt tudjuk, de ami számomra meglepő az az, hogy Áron, Mózes sem adja fel, nem mondják, hogy nem megy, ne erőltessük a dolgot! Isten választottai nem dobják be a törülközőt, nem adják fel a harcot, hanem kitartóan újból mennek és bebocsátást kérnek a fáraó színe elé! Beszélnek, az életükkel játszanak, hisz a fáraó az élet és a halál ura.... Hűségesek Istenhez, gondolkodás nélkül, hatalmas bizalommal teszik mindazt, mit Isten kér tőlük. Mózes útjára lépni nem a gyors, fájdalommentes sikert jelenti. Az ő útja, még ha a csapások nem is érik az ő népét, kemény, szörnyű, nehéz teher mit nap mint nap hordozni kell. 

Nem tudjuk, hogy milyen idők jönnek?! Imádkozzunk, kérjük Istentől példaképünknek, Mózesnek az erős lelkületét! Nagy Szent Teréz írja, hogy Isten első ajándéka az általa kiválasztott léleknek a bátorság, mert egy ijedős, félénk lélekkel Krisztus semmit nem tud kezdeni. A bátorság mellett a kitartás is nagyon fontos, hisz az élet az nem egy rövidtávfutás, hanem egy évtizedekig tartó, kitartó menetelés. A focimeccs 90-100 perc szokott lenni, és csak az győz, aki mindvégig kitart! Egy - két vesztett labda miatt, a csapatunk által kapott fájdalmas gól után is talpon kell maradni, küzdeni kell. Az exodus 90 zarándokainak üzenem, ha meg is torpantok, vagy ha bűnökben elestek, ne adjátok fel, mert Krisztusnak nem egy makulátlan egyenruhában menetelő díszőrségre van szüksége, hanem Isten országát sokszor mocskos, foltos ruhában építő munkásokra, apostolokra. Nem az a hadsereg győz amely egyetlen csatát sem veszít, hanem az, melyik tanul a kudarcából és feláll, hogy hősiesen kitartva, a jó harcot amit elkezdett azt diadalmasan befejezi. Jegyezd meg, az aranycsapat 6-3-ra győzött, és ezen az sem változtat, hogy három fájdalmas gólt kaptunk. 

Zarándok testvéreim, Mózes nyomában haladjunk tovább az Isten által mutatott úton, 

Csaba t. 

Kép: November végén ültette el István a szászvárosi otthonunk pincéjében a jázmin hagymákat, naponta gondozza, ápolja őket, hogy március elejére, a "nők napjára" szép virág legyen. Kitartó munkájáért hála és köszönet.

2025. február 2.