"Az Úr ezt mondta még Mózesnek: „Nézd, én név szerint meghívtam Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját, Júda törzséből, eltöltöttem Isten lelkével, hogy adjon neki ügyességet, értelmet és ismeretet minden mesterségre, hogy a munkát eltervezze, és mindent kivitelezzen arannyal, ezüsttel és bronzzal; hogy a köveket tudja faragni és formálni, a fát metszeni, egyszóval mindenféle munkát el tudjon végezni. Segítőül adtam hozzá Oholiábot, Achizamach fiát, Dán törzséből, s megáldottam kellő hozzáértéssel, hogy mindent kivitelezzen, amit neked parancsoltam: a találkozás sátorát, a bizonyság ládáját, és rajta az engesztelés tábláját, s a sátor minden más berendezését, vagyis az asztalt felszerelésével, az arany mécstartót minden hozzávalójával, továbbá az illatáldozat oltárát, valamint az égőáldozat oltárát minden kellékével, a medencét talapzatával, a díszruhákat – azaz Áron főpap ruháit és fiainak a papi szolgálathoz ruháit –, a kenetet és az illatszert a szentély számára.

Mindent úgy kell megcsinálni, ahogy neked megparancsoltam.” Miután befejezte szavait, amelyeket a Sínai-hegyen Mózeshez intézett, átadta neki a bizonyság két tábláját, a kőtáblákat, amelyekre Isten ujjai írtak...... A nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, azért összegyűlt Áron körül, és követelőzött: „Készíts nekünk isteneket, akik előttünk járnak. Nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból.” Áron így válaszolt: „Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és leányaitok füléről és hozzátok ide.” Az egész nép leszedte füléről az aranyfüggőket, és Áronhoz vitte. Ő átvette a kezükből, összeolvasztotta, és aranyborjút öntött belőle. Azok így kiáltoztak: „Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból.” Mikor Áron ezt látta, oltárt épített előtte, és kijelentette: „Holnap az Úr ünnepe lesz.” *Másnap reggel korán fölkeltek, égőáldozatot és közösségi áldozatot mutattak be. Az egész nép letelepedett enni és inni, azután újra fölkeltek, és mulatoztak." Kiv 31,1

Csaba testvér elmélkedése:

Isten nagyra tartja és név szerint szólítja meg a mesterembereket, hogy felkérje értékes, szép munkák szakavatott végzésére! „Nézd, én név szerint meghívtam Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját, Júda törzséből, eltöltöttem Isten lelkével, hogy adjon neki ügyességet, értelmet és ismeretet minden mesterségre, hogy a munkát eltervezze, és mindent kivitelezzen". Gyönyörű mondatok, hagyjuk, hogy átjárják szívünket, értelmünket. Lám - lám az Úr kiárassza a Szent Lelkét a kézműves mesterekre, hogy ügyesen, szépen tudják kivitelezni az általa megálmodott sátrat, az Isten otthonát a földön!

Beteg világunkban gombamód szaporodik a semmihez nem értő bürokraták hada, akik mindent be akarnak borítani sűrűn teleírt, pecsétekkel zsúfolt papírokkal, de maguk egyetlen szakmához sem értenek még alapfokon sem. Iskoláinkban mindenkiből értelmiséget nevelünk, szakképzést oktató kézműves mestereket a tanárok között már nem is találunk. Mivel egy mesterember egyáltalán nem fogadhat maga mellé egy kiskorút, hogy mint inas ő maga képezze, ezért szorgalmasan dolgozó mestereket, becsületes kézműveseket nagyon nehéz találni.

Árva gyerekeket nevelünk, elvont elméleteket tanítunk, de a saját konyhánkra hivatalosan a gyermekeket nem engedhetjük be, hogy a szakácsnőtől megtanuljon főzni, egy befőttet eltenni, nem beszélve egy tyúkot levágni. Ezekhez mind különféle bürokratikus útvesztőkön keresztül, sok pecsétes akadálypályán kellene átvergődnünk, de őszintén be kell vallanom, hogy ilyen irányú próbálkozásaink sajnos eddig rendre elvéreztek. Megkérdeztem, hogy hol van Romániában egy hivatalosan működő, kiskorúak számára engedélyezett tankonyha, és a hatóság, mivel oly magasra rakta az elvárásokat, megyeszerte egyet sem tudott mutatni. Sajnos a többi szakma oktatása is kimerül elméleti igazságok puffoktatásában, de egy kiskorúnak szinte lehetetlen egy igazán jó mester mellett szakmát tanulnia. Ezért szervezzük csak a 16 évet betöltött fiatalok számára a  szakképzéseket.

Isten nagyra értékeli és megáldja a két kézzel dolgozó mesterembereket! Magunkat, gyermekeinket neveljük a becsületes kétkezi munkára, hogy Isten szentlelke betöltse életünket. Ne felejtsük, egy szülőnek, egy iskolának legfontosabb feladata, hogy a gyermekét, a rábízott fiatalt megtanítja, hogy a kétkezi becsületes munkából szülőföldjén megéljen és családját tisztességgel eltartsa. 

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: A Pècsi, Pollack Èpitő Ipari Szakiskola képzési központja Csíksomlyón - Szent István Otthon keretén belül indított osztályának tanulói munka közben.

2025. február 26.