Isten irgalmas, hosszantűrő, de megvan mindennek az ideje a nap alatt! A számonkérésnek is és a kegyelemnek is! Noéhoz így szól az Úr: "még hét nap, és akkor negyven nap és negyven éjjel esőt bocsátok a földre, s eltörlök a föld színéről minden lényt, amit alkottam." Teremtés könyve 7,4
- Érdekes, hogy maga Jézus is aláveti magát e mennyei forgatókönyvnek: Jézus édesanyjával menyegzőre hivatalos a galileai Kánában. "Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs több boruk.” Jézus azt felelte: „Mit akarsz tőlem, asszony! Még nem jött el az én órám.” Jn 2,3
- Ami igazán döbbenetes számomra az a nagycsütörtöki, nagypénteki események. Jézus így köszönti az ő elfogására jött embereket: „Úgy vonultok ki ellenem kardokkal és botokkal, mint valami rabló ellen.... De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje.” Lk. 22- 52
Számomra mindez, és a sok - sok hasonló "az idővel" kapcsolatos szentírási rész egyet jelent! Isten nem pancser, tétova, kezdő mesterember, az égbe nem ötletelnek, hanem minden nagyon finoman hangolva müködik! Egy bölcsen összerakott világban élünk, ahol az idő kerekei a mindmáig munkálkodó Teremtő akarata szerint forognak. Biztos, hogy fontos a mi munkánk, az emberi erőfeszítésünk, akárcsak a várandós édesanya hozzáállása, de ahogyan ő is tudja, hogy nem az anya legózza össze a kisbabát az méhben, ugyanúgy nekünk is tudnunk kell, hogy a világ kibontakozásának precíz folyamata, lényegében nem a mi kezünk munkájának a gyümölcse.
Engem ez a felfedezés megnyugtat. Gyermekeink nevelésének, formálásának a súlya alatt összeroskadnék, ha nem hinném, hogy Isten számára az ő életük sokkal fontosabb, mind amennyire én el tudnám azt képzelni. Én is iparkodom, de Krisztus ezekért a gyermekekért meghalt a kereszten, Ő fizette ki a megváltás árát. Ő a jó pásztor, én meg a terelő puli kutya vagyok! Futok, szaladok ugatok, de a sereg nem az enyém! A jó gazdának gondjavan az övéire!
Ez a felismerés nyugodttá, türelmessé tesz! Emlékszem, hogy 1989 telén egyszer csak a világ megmozdúlt, mint az érkező tavasszal kezdődött a zsongás, melyet senki, semmi nem tudott megállítani. Még Moszkva sem! Eltűnt egy világnézet a sok hazugságával együtt és egy lakhatóbb, nyugodtabb, tisztább világ született. Teltek az évek, mára megint megcsontosodtak a dolgok, s mint a repkény mindent befont az arctalan brüsszeli fojtogató bürokrácia. De most megint úgy látom, hogy eljött az ideje annak, hogy a földrészünkről mindaz ami üres, Istentől elforduló ideológia, az a süllyesztőbe kerüljön. Hiába a nagyszájú propaganda, Isten malmai őrölnek, s minek eljön az ideje az meg is fog történni. Imádkozom, hogy az új korszak vajúdása, születése békésen folyjon le, és a bölcsen szerető Isten szép vonásai tisztábban ragyogjanak a holnap arcán.
"Ezt mondja az Úr: