Kilenced az elhunyt szeretteinkért és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért!
„Szent és üdvös gondolat a halottakért imádkozni, hogy feloldozást nyerjenek bűneik alól.” 2Mak 12,46
Elmélkedés: Nem jó egyedül az embernek! Szükségünk van egymásra; aki elzárkózik a társaitól, az a sorvadás és a pusztulás útján jár. Isten akarta, hogy egymásnak társai legyünk itt a földön, hogy egymást támogatva, bizalommal, irgalmas szeretettel segítve éljük az életünket. Az ember teste 35–40 trillió sejtből áll, és még ennél is több mikroorganizmus otthona a testünk. Az ember maga is egy óriási univerzum, és mi magunk is egy nyolcmilliárdos nagy hangyabolyként éljük az életünket. Abban a gépben is, amelyen most kopogtatva írom ezt az elmélkedést, ki tudja, hány ember tudása, egymásra épülő munkája van benne! Az emberiség közös műve mindaz, ami körülöttünk van; milliárd és milliárd ember összefogott keze tart fenn a létben engem és téged is.
Összetartozunk, egyek vagyunk – együtt építsük Isten szeretetének gyönyörű országát, Krisztus Urunk misztikus élő testét! Mindannyian hordozzuk a teremtés hajnalán Isten által belénk lehelt életadó lelket, testvérek vagyunk! Mondhat bárki bármit, döröghetnek buta, sötétben járó emberek fegyverei: világunkat egy hatalmas, élő szeretetkapcsolat tartja össze és tartja fenn. Senki sem létezik és alkot önmagában; mindannyian egyetlen hatalmas, Isten alkotta lánc összetartozó, élő szemei vagyunk.
Azt látjuk, hogy Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalála nem választotta el Őt örökre az apostoloktól! Feltámadt, és a szeretetközösségük nem szakadt szét. Kenyeret kér, halat eszik, Tamásnak és az ott lévő tanítványoknak megmutatja értünk vállalt sebhelyeit! Jézus nem egy megtévesztő színdarabot mutatott be nekünk! A szeretteinkkel való találkozás lehetőségét Jézus Krisztus nemcsak megígérte, de feltámadásával mondhatni előrevetítette számunkra ezt a gyönyörű jövőt. És ez a jövő bennünket reménnyel, örömmel, bizalommal tölt el! Hisszük és meggyőződéssel valljuk, hogy van túlvilág, van örök élet! Katolikus hitünk szerint az emberek közötti életadó szeretetkapcsolat nem szakad meg a halállal. Az élők imái és áldozatai képesek segíteni a tisztítótűzben lévőket, ugyanakkor drága halottaink is kapcsolatban vannak velünk, és ők is képesek rajtunk segíteni.
Anyánk, az Egyház ezért is szervezi évről évre november elején a nyolcnapos, imában elcsendesedő halottak napi gyászmegemlékezést. E szent időszak alatt nemcsak az imáinkat, a temetőkben és templomokban végzett szertartásokat ajánlhatjuk fel engesztelésként a túlvilágon élő testvéreinkért, hanem felajánlhatjuk a napi jócselekedeteinket, apróbb-nagyobb lemondásainkat azokért, akik már átmentek a halál küszöbén – melyen mi is át fogunk lépni előbb-utóbb.
Napi ima:
Mindenható Istenünk! Köszönjük a hit titkát, amely összeköt minket a túlvilágon lévőkkel. Fogadd el mai imáinkat, jócselekedeteinket és apró áldozatainkat váltságul az elhunytak lelki szabadságáért, azért, hogy színed előtt egyesülhessenek a szentek társaságában drága szeretteikkel! Ámen.
Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik!
Szeretetkapocs élők és holtak között.