Végtelen szomorúsággal nézem az ukrajnai híreket! Ég egy hatalmas ház és mi nézzük tehetetlenül a híreket, kommentáljuk a látottakat, talán egy-egy imát is elmondunk, de ugyanazt a tüzet mely már oly sokszor lángra lobbantotta térségünket, a világot, nem akarjuk kioltani, pedig megtehetnénk!

Döbbenetes, Odessza, a negyvenmilliós lakosú hatalmas, Ukrajna második legnagyobb városa, - hol nemrég elevenen égettek el embereket, - közelebb van Csíkszeredához, mint Budapest!

Igen, ugyanaz az olthatatlan tűz lobogott Sarajevóban, az osztrák trónörökös életét kioltó, gyilkos fegyver ravaszát meghúzó szerb fiatalember szívében, melyik a székely katonát elvitte a Don kanyarba, vagy amelyik oly sok ukrán, vagy orosz fiatalban ma is szikrázva izzik, és löki feltartóztathatatlanul őket a gyilkos háborúba, s a szörnyű halálba!
Az első, de a második világháború lángjai is azért csaptak fel, mert az országok a kisebbségbe kényszerített nemzeteket, nemzetrészeket elnyomták, semmibe vették! A kisebbségben élő emberek szabadság utáni vágya, őszinte, tiszta érzés, melyet Isten oltott végtelen bölcsességgel minden gyermekébe! Ajándék, melyet erővel elfojtani nem szabad, s nem is lehet! Minden ember szeretne szabadon, saját tűzhelye mellett ülni és élni a maga életét!

Csodálkozom azon, hogy oly sok bölcsességet felhalmozott világunkban, az Európai Unió nagyon jól megfizetett szakemberei, politikusai mindent okosan, precízen, sőt egyetemesen kötelező módon szabályozni tudnak, de azt, hogy egy kisebbségben élő népcsoport békében, reális önrendelkezéssel élhessen, az ehhez szükséges törvényeket nem dolgozzák ki!

Egy anyós bármennyire jó, a közös háztartás feszültségekkel jár, a szépen leszabályozott külön élettér a béke, a nyugodt, alkotó, értékteremtő munka záloga. Egy államnak, térségnek az a jó, ha az állampolgárok minél több, hasznos időt tudnak szánni békében az alkotó, teremtő munkára. Minden óra, nap, mely haraggal, veszekedéssel, torzsalkodással telik, kár és veszteség a nemzetgazdaságnak! Nem is akarok beszélni az értelmetlen, polgárháborús pusztításokról!

Nem kell nagy szakértelem ahhoz, hogy észrevegyük, hogy egy - egy térség nemzetiségi feszültségeibe, a külső hatalmak belekapaszkodva milyen pillanatok alatt tudják megdönteni egy - egy ország kormányát, lenullázva életek felhalmozott értékeit, kincseit! Egészen biztos, hogy az elmúlt években megdöntött, kivégzett politikusok, "diktátorai" utólag bánják, hogy a rájuk bízott térségekben nem varrták el igazságosan a nemzetiségi kérdéseket!

Óriási a tét! Lángba borul a térségünk, a világ, a gyilkos indulatok mindent maguk alá temetnek, vagy egy békés, alkotó környezetünket továbbteremtő korszak virrad ránk!? Az életünket szabályozó törvényeket, a megválasztott politikusaink hozzák! Az ő tisztségük az igazságos békét, a mindenki számára vállalható önrendelkezés törvényeit megteremteni! Nekünk az a feladatunk, hogy részt vegyünk a választásokon és világos célokat meghatározva, képviselőket küldjünk a törvényhozó testületekbe! Mivel magyar EP képviselő jelölteket csak az RMDSZ indít Erdélyből, ezért most félre kell tegyünk minden pártpolitikai érdeket, és összefogással meg kell tegyünk mindent, hogy minél több képviselőt juttathassunk el azokra a fórumokra, ahol a mindennapjainkat meghatározó törvényeket alkotják!

A keresztény ember bízik gondviselő Teremtőjében! Tudja, hogy Isten az emberiséget nem vezeti zsákutcába! Biztos vagyok benne, hogy van remény, van demokratikus megoldás! Ukrajnában, de Európa szerte mindenütt, ha van politikai akarat, akkor lehet reálisan, mindenkit kielégítő módon rendezni a kisebbségek kérdéseit, lehet olyan autonómia szigeteket biztosítani a nemzetiségeknek, melyek mindenki reális szükségletét kielégítik! Bízok politikusainkban, ők képesek megálmodni és bölcs törvényekkel működőképessé tenni az egymással békében együttműködő régiók Európáját!  

Bízva a demokratikus megoldásokban, szeretettel,

Csaba t.