Örömmel látom, hogy több gyerekünk is írogat verset, prózát.... én minden ilyen próbálkozást nagyra tartok, és bátoritok. Ezt a versikét Donca Marinától kaptam Nagyszalontáról egy szép levéllel...

Engem mindig csodálattal tölt el látni ahogy egy gyermek elkezdi rakogatni a lábát és elindul! Legjobban annak örvendek mikor láthatom ahogy az emberi értelem félve elkezdi nyújtogatni akár a kis csiga a csápjait, hogy felfedezze, bebarangolja a világot!!

Szeretettel biztatom Marinát, hogy az úton melyen elindult ne álljon meg, és ugyanakkor biztatok minden gyereket, fiatalt, hogy a benne lévő gondolatokat próbálja meg szépen felöltöztetve megosztani! Gondolatainkat, érzéseinket, vágyainkat öltöztessük akár a szavak, akár a színek, vagy a dallamok csodás köntösébe, alkossunk, teremtsünk, az Isten által nekünk adott gazdagságot osszuk két kézzel, nagy-nagy szeretettel!

Lányom alkotását büszke örömmel megosztom,

Csaba t.

Csoda!

Valamikor régen, megtörtént a csoda,
Megszületett a gyermek, akire vártunk régóta.
Nem panaszkodott, mint ahogyan mi szoktunk,
Hanem szép csendben, szeretett adott.
Felnőtt korában szeretettre tanított,
Megmutatta nekünk, hogy jobbak is lehetünk.
De egy nap keresztfára szegeztük,
És gúnyosa kinevettük öt.
Ö mégis meghalt és feltámadt,
Mi pedig még mindig.

A földön mindenki bűnös, akár hogy nézzük,
Nem tudunk megszabadulni tőlük, csak ha meggyónjuk.
Néha azt kérdezem önmagamtól:
“Miért kell valakit megvetni, ha nem bűnös?”
Nem értem és azt hiszem nem is fogom,
Miért így gondolkozik bárki is a földön.
Én mint bűnös ember létemre,
Próbálok változni az életben.
Azt kívánom mindenkinek  az életben,
Próbáljon meg változni egy kicsit felületesen.
Ugye milyen nehéz,
Hogy senki sem tud szeretni?
Ki csak felületesen mondja neked:
Bízz meg bennem, hallod te?

Hazudni valakinek, az egy dolog.
Átverni a másikat, az se valami jó.
Becsapni azt kit szeretsz,
Árulásnak nevezi az ember.
Megpróbál az ember jobb lenni,
De néha sáncba kerül itt.
Segítségért kiállt másnak,
De senki sem fut utána.
Végül az ember ö rászorul,
Megbocsájtásért kiállt az úton.
Ö nem fordul el, mint egykor ők,
Megbocsájt neki és felemeli öt.