„Nekem minden gyerek olyan, mint egy csoda. Ha megtudnánk, hogy valamelyik poros pincéből előkerült egy eredeti Rembrandt-festmény, akkor az ország legjobb művészettörténészei, restaurátorai összeszaladnának, hogy megcsodálják, és bármennyire piszkos, szakadt a kép, megpróbálnák restaurálni, térden állva, fehér kesztyűben milliméterről milliméterre megpucolnák, és megtennének mindent, hogy előjöjjön az eredeti ragyogás, a színek, a formák szép csodája. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta. Hiszem, hogy a világ legnagyobb művésze, a jó Isten teremtette az embert, még az elhagyott utcagyermeket is.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervező bizottságának sajtóreferensével Zsuffa Tündével és néhány munkatársával, útra kelünk Erdélyben és meglátogatunk néhány helységet. Vendégeink azért jönnek, hogy beszéljenek a mi Urunk Jézus Krisztus áldott szentségi jelenlétéről az Oltáriszentségről, és annak tiszteletére szervezett budapesti nagy találkozóról. 2020 szeptember derekán szervezett találkozóra mindannyiunkat szeretnének meghívni. Sőt azt szeretnék, hogy az idén elsőáldozásra készülő gyerekek Budapesten járuljanak első szentáldozásukhoz. Fontos lenne tudni, hogy körülbelül hányan lennének akik az idén Budapesten akarnak elsőáldozók lenni? Hányan készülünk az Eucharisztikus Kongresszus találkozójára? 