"Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget."
Mt. 23,23
Korunk eretneksége, "Isten mindenkit úgy szeret ahogy van!" Elhitettük magunkkal is, egymással is, hogy Isten a vegytiszta szeretet, aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt! Ez igaz is, de megfeledkezünk arról, hogy Jézus Krisztus azt is mondta, hogy én vagyok az "igazság"!
Meztelen és káros az a szeretet amelyik nincs igazságba öltöztetve, és ugyancsak bátran mondhatjuk, hogy csúf, félelmetes az igazság, amelyik nincs szeretetbe öltöztetve! Ahogy a fizika törvényeit sem lehet átlépni a szeretet nevében, ugyanúgy a krisztusi szeretetét sem lehet kényünk - kedvünk szerint átszabni, a tízparancsolatban lefektetett morális igazság figyelembe vétele nélkül!
A gravitáció, a részecskefizika, a kémia, vagy a hatalmas földrengéseket, cunámikat előidéző tektonikus lemezek mozgását nem lehet "légyszi - légyszi" cuki kis szeretettel megváltoztatni! Ugyanúgy az emberi együttélés évezredes törvényeit, a társadalmi stabilitás, fenntarthatóság szabályait nem lehet, nem szabad a szeretet nevében kukába dobni!
Az a tanár, mely a nem tanuló, sőt pofátlan diákot átengedi, tolerálja az óráján, - bármit is mondanak a szeretetről, irgalomról - az hosszú távon nem szereti a diákját, sőt egyenesen gyilkosa nem csak a szakmájának, de a rábízott gyermek jövőjének is! Az az elöljáró, aki a rendszeresen késő, lazsáló, munkáját becsülettel nem végző kollégát csak szereti de nem kéri számon a hibákat, az a rábízott intézményt tönkreteszi, csődbe viszi, a hajót amely mindkettőjüket hordozza elsüllyeszti!
Öltöztessük az igazságot szeretetbe, a szeretetet igazságba, és Isten előtt is kedvesek leszünk!
"Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget."