"Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Lk 12,48
Az individualizmus nem naivság, hanem halálos bűn! Ne gondoljuk azt, hogy mindazt mit kaptunk a miénk, hogy a fizikai, szellemi, lelki talentumainkkal azt csinálhatunk amit csak akarunk! Istené a világ, és mi magunk is az Úréi vagyunk! Eljön az idő, amikor számot kell adnunk minden egyes napunk sáfárkodásáról!
Családunk, nemzetünk összefogott, hogy megszülethessünk, hogy épen, egészségesen felnőjünk, iskolába járjunk, elérjük céljainkat! Nem csak hálával tartozunk mindazért amit a létünkkel együtt kaptunk, hanem kötelességünk is van szüleinkkel, a társadalommal szemben. Figyelmes, szolgáló szeretetünkre Isten nem csak joggal számít, de a testvérektől önző elzárkózásunkát, élősködő, sokszor egyenesen követelőző magatartásunkat meg fogja büntetni!
Tudnunk kell, hogy az Isten és az ember szeretet parancsa nem csak a földi kibontakozás gyönyörű útja, de az örök életre vezető egyetlen híd is! Egy életen keresztül tartó figyelmes, tevékeny szeretet nem egy szabadidős, választható program, hanem Isten határozott parancsa! A testvéri szeretet mellett senkinek nincs egy B opciója, melyet a saját önző érdekei mentén, az ember társaitól elfordulva szabadon választhat!
A gazdag ifjút nem menti meg a parancsok betartása! Egyetlen bűne az önzés, a társadalmi kihívásoktól való elzárkózó magának valóság, a gyilkos individualizmus. Mivel nem vállalja Jézus oldalán Isten Országának az építését, a szolgáló szeretet útját, az önző, magának élő fiatalt az Úr figyelmezteti, hogy komoly veszélyben van az örök élete!
Mérhetetlen nagy veszélyben van az az ember, aki a Teremtőjével szembefordul és azt mondja, hogy NEM SZOLGÁLOK! A lázadó angyalok ősi bűne távol legyen tőlünk! Szóval se, de még kevésbé tetteinkkel ne lépjünk a gonosz lélek önző, társaink szolgáló szeretetét elutasító, kárhozatra vezető útjára! Ne legyünk mindent felfaló, csak önmagunknak élő rákos sejtek a családunk, a társadalom szövetében, hanem Teremtőnktől kapott gyönyörű hivatásunkat vállalva szeressünk, tegyünk jót erőnkön felül mindenkivel!
Imádságos szeretettel,
Csaba t.
Kép: Két szélén két nagyra nőtt fiam, Guszti és Pali, a Petrozsényi és a Torockói otthonaink fenntartó oszlopai, Moys Zolival, ki az első filmet készítette még a kisiskolás fiukkal.... Megnőttek, és hálás szeretettel a közösség szolgálatára vállalkoztak!