"Ne féljetek az emberektől! .... ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja. Egy fillérért ugye két verebet adnak? És mégsem hull a földre egy se közülük Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig minden szál hajatokat számon tartják! Ne féljetek hát: "

Mt 10,26

Az embert a félelem megbénítja! Félünk egymást megszólítani, félünk családot alapítani, gyermeket vállalni, egy komoly szakmát megtanulni, egy vállalkozásba kezdeni! Igen, félünk útrakelni, megérkezni, viccelni, kacagni, egyszóval élni! 

Jézus nem csak biztat, bátorít bennünket, nemcsak hív, hogy építsük vele együtt, testvérekként váll a váll mellett az Isten Országát, a szeretetnek azt a világát melyben mindannyian otthonra találunk, hanem számon is kér ha a félelemtől bénultan magunkba zárkózunk! Emlékezzünk a talentumokról szóló történetre! 

Egy ember "Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint." Eljön a számadás ideje, azt aki a rábízott értéket kamatoztatja az dicséretben részesül: "Jól van, te hűséges, derék szolga... Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!" Végül félve elé áll az az ember is, aki elásta a rá bízott értékeket. Így szabadkozik: "...félelmemben mentem, elástam a földbe talentumodat. Itt van, ami a tiéd." A kishitűség, a gyáva félelem nem mentség, jön is az ítélet: "Te mihaszna, lusta szolga! – kiáltott rá ura. – Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz." Mt 25, 14,30

Bízzunk Istenben! Önmagunk leértékelése, a kudarctól való félelem ne bátortalanítson, bénitson meg! A bennünk lévő értékeket merjük kibontakoztatni, merjük testvéreinkkel megosztani a kincseinket! Ahogy az erdőn, mezőn nyíló vadvirág, mi is az életünkkel, létünkkel, mindennapi verejtékes munkánkkal, jókedvű kacagásunkkal dicsérjük, magasztaljuk teremtő Istenünket!  

Szeretettel, 

Csaba t. 

2023. június 25.