Az önszerveződő szeretet hegyeket mozgat! A hópelyhek milyen lágyak, milyen gyengék, mégis képesek hordozni, akár egy nagy felnőtt embert a sítalpakon. Ha összefogás van, csodákat tehetünk!

A minap egyik gyermekünket néztem, ő rajzolt egy ákom- bákom kis rajzot, amit a pár évvel nagyobb társa el akart venni tőle. A kis óvodás megvédte az alkotását a nagy kamasszal szemben, mert azt ő teremtette, formálta, szülte meg.
A mi mennyei Atyánk, ki ezt a naprendszert 5 milliárd évvel ezelőtt szülte a tudósok szerint, lépésről - lépésre formálta, alakította, mindazt mi körülvesz bennünket, és minket magunkat is. Vajon hagyni fogja, hogy széthulljon a világunk, és elpusztuljon? Én nem hiszem, hogy mindazt, amit szeretettel, jósággal megteremtett, hagyná veszendőbe menni. Ő a világunkat biztos, hogy tovább akarja teremteni.

Szent István királyunk a boldogságos Szűz Anya gondjaira bízta népünket. Az Istent szülő Szűz az eltelt ezer esztendő alatt nagyon sokszor fogta a kezünket alakított, formált bennünket. Nagyasszonyunk nagyon sok módon sietett a segítségünkre. Miért engedné veszni erőfeszítése gyümölcsét, a nemzetünket? Biztos vagyok abban, hogy mellettünk van, és jó végre fogja vinni mindazt, amit szeretetből elkezdett, csak bízzunk benne!!

Bármilyen nehézség van, akár fizikai, egyéni létünkben, akár kisebb-nagyobb közösségi életében, akár az emberiség nagy történetében, tudnunk kell, hogy mindig lesz tovább.

Isten nem engedi meg, hogy végérvényesen zsákutcába sodródjon az Ő gyermeke. Hiszem, hogy Isten nem vezet zsákutcába bennünket!

Szeretettel,

Csaba t.