Kétezer évvel ezelőtt, egy terrorista haladt éjnek idején a damaszkuszi úton! Ideológiai, politikai megfontolásból, gyilkosságokat tervezett, és azért indult el, hogy erőszakos elképzeléseit végre is hajtsa.

Ma minden kormány gondolkodás nélkül félreállítja azokat, akik hasonló útra lépnek! Milyen csodálatos, hogy Jézus Krisztus átdöfött szívvel, átdöfött lábbal szembemegy ezzel az emberrel! Nem felrúgja mint egy bolondgombát, hanem párbeszédet kezd vele: "Saul, Saul, miért üldözöl engem?" Nagyon sajnálom, hogy nem rögzítették az akkori párbeszédet, de a végeredmény önmagáért beszél: Saul megtért, belőle lesz a népek apostola, Szent Pál, kinek a csodaszép levelein nő fel az Egyház! Élete végén, ez a hosszú utat megtett ember megírja a világtörténelem legszebb, legtöbb nyelvre lefordított költeményét, a "Szeretet himnuszt!"

Az ember beleremeg, ha arra gondol, hogy milyen szegény lenne a világunk, ha akkor és ott, Jézus Krisztus, az Ő drága tanítványa, Szent István kivégzésén jógosan felháborodva kiiktatta volna véglegesen Sault. Mennyi hozadéka, gyümölcse lett Krisztus türelmes párbeszédének!? Az emberiség történetének megannyi szép csodája, a megtért emberek műve! Szent Ferenc is fegyverrel a kezében egy véres polgárháborúból indult el Isten felé, ő is a kardot cserélte fel a leprások gondozásával. De gondolhatunk Szent Kamillra, akinek halálának 4oo éves évfordulójáról emlékezik meg az idén az Egyház, ő mind zsoldos katona megjárta a kora minden sötét útját, ezért is tiszteljük őt a szenvedélybetegek védőszentjének!
Nekünk, a XXI. század emberének nem csak azért kell türelmesek lennünk, párbeszédet folytatnunk, mert az erőszak minden formája elítélendő, megvetendő, hanem elsősorban azért, mert minden ember, tartozzon az bármilyen nemzethez, néphez, felekezethez, Isten drága ajándéka. Isten biztos, hogy üres, vagy rossz, romlott ajándékot nem ad!! Hiszem, hogy minden emberben ott van egy - egy csodaszép "szeretet himnusz", csak azt ki kell szeretni belőle!

A párbeszéd, a jó szó, a tavaszi meleg eső, áldott napfény, képes a fonnyadt kis magból felszínre hozni a hajtást, virágba borítani még a göcsörtös, tövises öreg akácfát is! A drága tavaszi napfény gyümölcse a finom akácméz! A türelmes párbeszéd képes megvilágítani az emberek elméjét, s a látó ember bölcs döntéseket tud hozni! A testvéri, bölcs,  jó szó gyümölcse egy jó barát, egy társ, kivel utunk mérhetetlenül szebb, gazdagabb, eredményesebb lesz!!

Igen, ezért határozottan mindig visszautasítom a türelmetlen acsarkodást, jöjjön az bármilyen irányból is. Hiszem, ahogy faragó fejszével, láncfűrésszel nem lehet az akácfa törzséből nektárt fakasztani, ugyanúgy az emberből sem lehet durvasággal, erőszakkal a jót, az értéket felszínre hozni!! Nem lehet jobbá gyűlölni, bombázni, kényszeríteni senkit, se a magyar embert, se a cigányt, zsidót, arabot, senkit!!

A XXI. század embere számára sincs más út, mind a szeretet és a párbeszéd útja, de ez hihetetlenül csodálatos út, hiszem ha bizalommal elindulunk rajta egy újvilágba vezethet mindannyiunkat!! Az arany kor előttünk van!!

Őszinte bizalommal,

Csaba t.