Korunk talán egyik legnagyobb kérdése, hogy az ember formálható, jobbá, tisztábbá, igazabbá nevelhető-e vagy nem?! Sajnos a XXI század gyermeke nem nagyon hiszi hogy képes önmagát nevelni, formálni, alakítani, nem bízik a pedagógia, az iskola embert nemesítő erejében!!

Olyan könnyen  mondjuk, hogy én "ilyen" vagyok, és a világ is "ilyen"! Sajnos sok sok ember nem is próbál változni, változtatni magán, a környezetén, inkább válogat, keresi a kész tökéletest,  mondogatja: kutyából nem lesz szalonna, az alma nem esik messze a fájától!! Vajon a szülök, az iskoláink, templomaink csak tárgyi tudást, szakmai ismereteket közvetíthetnek, vagy felvállalhatják alázattal az rájuk bízott gyermekek, fiatalok, felnőttek nevelését is?!

A mi Urunk Jézus Krisztusra emelem én  a tekintetemet, aki bízik abban, hogy az öreg Nikodémus újjá tud születni, hogy a házasságtörő asszony talpra áll, elindul és több bűnt nem követ el, hogy Zakeus a vagyona felét a szegényeknek adja, majd visszaül a "bankba" és munkáját becsülettel, mindenki örömére jól végzi! Igen, Krisztus Urunk bízik a Mennyei Atya által teremtett emberben! Hiszi, hogy még ha egy légió ördög  is tart fogva egy embert, az megszabadulhat, megtisztulhat, mert a garadai ördöngösök is Isten gyermekei és Isten selejtet nem teremt!!

Jézus ezzel a hittel hívja meg az apostolait, keresi fel az elesett bűnösöket, szólítja meg átdöfött szívvel az emmauszi tanítványokat!  Sault, - aki a damaszkuszi úton, éjnek idején mind terrorista ideológiai alapokon gyilkosságokat szervez, - ezzel a bizalommal keresi fel Megváltónk az átdöfött lábain!! "Saul, Saul miért üldözöl engem?" Ismerős a párbeszéd, Saulból Szent Pál lesz, a népek apostola, ki megírja csodálatos leveleit és a világtörténelem legszebb, legtöbbet idézett költeményét, a Szeretet Himnuszt!

Szent Ferencet is ez a drága hit vezeti! Ezzel a hittel megy oda a gubbiói farkashoz, vagy a rabló lovagokhoz, de a keresztes háború gyilkos poklában Szaladin szultánhoz is! Hiszi, hogy két ember között, a legrövidebb út az egyenes beszéd! Hiszi, hogy az őszinte szeretet, - akárcsak a drága napfény a magból a csirát, - képes kihozni embertársainkból a jót, a szentet!! Hiszi, mert ő maga is megtapasztalta, hogy Isten szeretete, jósága képes volt őt magát is átalakítani, olyannyira, hogy ami addig édes volt, az keserűvé vált, és ami addig keserű volt, az édessé változott. Így vált képessé örömmel lemondani a gazdag ifjak henyélő, fényűző életéről, és alázattal, örömmel szolgálni a legkisebbeket, a kitaszított leprásokat is!! Szent Ferenc nem tartotta magát sokra, és mivel megtapasztalta, hogy Isten képes őt magát átformálni, ezért hitte, hogy a Teremtő képes bárkit kegyelmével, szeretetével felemelni, megszentelni, ha megnyitjuk szíveinket!

Húsz év alatt a gyermekek között megtapasztaltam, hogy Krisztus Urunk élő hite a miénk is lehet! Oly sokszor beláttam, hogy a szeretet és az önzetlen jóság útja járható! A gyermekek, az  emberek szeretnének jók, tiszták, szentek lenni, és ha nagy-nagy alázattal segítek nekik ezen az úton elindulni, haladni és ha megtapasztalják, hogy milyen jó jónak lenni, szeretetben, békében élni, akkor e sikerélményektől felbuzdulva egyre bátrabban, nagyobb lendülettel vetik bele magukat  a világtörténelem legnagyobb kalandjába, e szent utazásba, mely a semmiből a kibontakozásunk, a megvilágosodáson át a Végtelenbe vezet!! Igen, minden egyes kis megijedt, sokszor cinizmusba, durvaságba, de akár féktelen kegyetlenségbe csomagolt, családból kihullott gyermek, az őszinte párbeszéd, a kendőzetlen igazság szép szavára képes megnyílni, őszintén 365 fokos fordulatot venni, és elindulni a fény felé!! Lehet, hogy néhány percnyi langyos tavaszi esőként érkező jóságtól, vagy hosszú évek türelmes kitartó példájától pattan fel a bimbó, de az is  lehet, hogy a szabad akarattól vezérelt ember, sokáig visszautasítja a szíve ajtaján kopogtató májusi rügyet bontó szeretetet!!  A nevelőnek tudnia kell, hogy a finom gyümölcs a fa dicsősége, a lepergő tavaszi eső cseppjeit elnyeli a föld!  A szabad akaratot sem a szülő, sem az iskola, a nevelő nem tudja felülírni, mi Jézussal csak bízni tudunk abban, hogy az eső ami a földre hullt, nem fog oda visszatérni anélkül, hogy meg ne hozná a maga gyümölcsét!  Nem szabad elfelejtenünk a szántóvető ember bölcsességét: a föld ha nem terem, meg kell ganézni!! Fölösleges ostorral verni vagy dühösen, vasvillával szurkálni!! Verejtékes munkával meg kell trágyázni, fel kell ásni, meg kell szántani és akkor biztos, hogy jobban terem! Mi is áldozatos munkával, egymáshoz lehajló jósággal indíthatjuk el a testvéreinket a kibontakozás a szeretet útján!

Igen, hiszem, hogy mindannyian képesek vagyunk ötről a hatra, hatról a hétre jutni!! Hiszem, hogy nemcsak képesek vagyunk, de a lelki haladás, a csendes megvilágosodás meg is éri a fáradságot, azt, hogy Krisztus kezét fogva elinduljunk, hogy a Mennyei Atyánk példájára mi is szentek, tökéletesek legyünk!! "Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok.”Mt. 5,48

Hiszem, hogy bármit alkothatunk ezen a földön, minden mulandó, egyetlen dolog örök, a testvérünk halhatatlan lelke, melynek kibontakozásához mint szülő, tanár, nevelő, pap hozzá járulhatunk! Szülve születünk! Életet adva bontakozunk ki! Gyermeket szül az anya, de ugyanakkor a gyermek is egy édesanyát hoz a világra! A jó szándék vezette tanító tanít, de minden egyes szava nem csak a rábízott lelket tölti el gazdagsággal, hanem öt magát is, hisz nem adhatsz lángot a gyertyának úgy, hogy annak fénye a te arcodat is ne ragyogja be!! Ahogyan hiszünk a jó doktorok munkájában, és bizalommal sebeinkkel, fájdalmainkkal hozzuk megyünk, ugyanúgy kellene gondjainkkal, kudarcainkkal, tehetetlen vergődéseinkben tanácsért, tanításért kopogtatnunk szerető szüleink, bölcs tanáraink, szent papjaink, idős sokat látott, tapasztalt testvéreink ajtaján!!

Szeretettel,

Csaba t.