Napi evangélium

János tanúságot tesz ország - világ előtt arról amit látott, hallott! Arról amit megtapasztaltunk, mi is tanúságot kell tegyünk az emberek előtt! Meg vagyok győződve, hogy a világ minden kérdésére, gondjára ott van a válasz a szívünk ajtaján kopogtató élő Istennél, s ha befogadjuk szeretettel, akkor Ő végtelen jósággal, boldogító szeretetével válaszol kérdéseinkre, megfogja kezünket és vezetni fog a csodák földjén! Számomra a világ legcsodálatosabb felfedezése, hogy Isten nem csak létezik és végtelen erővel uralja világunkat, hanem szeret is bennünket és irgalmas ragaszkodással hajlik le a gyermekeihez, igen, életünk minden percében számíthatunk rá! Egész létemnek ez a legfontosabb tapasztalata, melyről nem hallgathatok, s melyről János mellé állva tanúságot szeretnék tenni!

Sokan mondják, hogy csak néhány kiválasztottnak van lehetősége megragadni Teremtőjének feléje nyúló kezét, és Isten színe előtt élni az életét! Ez ha így lenne, akkor Isten első parancsában nem mondta volna mindannyiunknak, hogy: "Uradat Istenedet imádd!" Istent imádni, vele az imádság összeszedett csendjében találkozni, mindannyiunk életre vezető áldott útja! A történelemben láthatjuk, hogy mily sokan és sokféle világi hivatalt megélő ember, királyok, tudósok,  egyszerű földművesek, családanyák léptek rá sikeresen erre az imádságos, Istenünk karjai közé vezető útra! Annak idején én döntésemet meghozva, fiatalos lendülettel le is írtam, majd Teremtőmnek címzett levelemből egy papirhajót hajtogattam és rátettem egy folyóra, hogy vigye el ahhoz, kit legjobban szeretek! Hiszem, hogy kis hajóm őszinte kérésemmel célba ért, s azt is hiszem, hogy életem minden áldása, kegyelme, Jézus Krisztus nagylelkű ajándéka tétova, botladozó imámra adott válasza!  

Kisebb testvéredként nagy szeretettel biztatlak, elmélkedd át Teremtőd első parancsolatát és bizalommal, élő hittel kezd el Uradat Istenedet imádni!

Hiszem, hogy ha elindulsz, akkor már célba is értél.  

Csaba t. 

Abban az  időben: Amikor  János látta,  hogy Jézus  közeledik feléje,  így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről én azt mondtam: Utánam  jön egy férfi,  aki megelőz engem,  mert előbb  volt, mint én. Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”

János azután így  folytatta tanúságtételét: „Láttam,  hogy az égből,  mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy  vízzel kereszteljek,  az mondta  nekem: Akire  látod,  hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én  láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”

Jn 1,29-34