Napi evangélium

Gyertek  ti is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy kicsit!

Csodálom a dolgát végző, majd megpihenő Istent!! Megvan mindennek az ideje a nap alatt, a munkának is, de a pihenésnek is! A bölcs ember tud dolgozni, de tud megállni, örömmel visszanézni, gyönyörködni  az elvégzett munkájában!! Imádkozzunk, hogy a jó Isten adja meg nekünk ezt a bölcsessége, hogy feladatainkat szépen rendre jó végre vihessük!!

Szeretettel,

Csaba t. 

Abban  az  időben  az  apostolok  visszatértek  Jézushoz,  és  beszámoltak mindarról, amit tettek és  tanítottak. Ő így  szólt hozzájuk: „Gyertek  ti is, (menjünk)  a  pusztaságba egy  magányos  helyre, hogy  pihenjetek  egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre  sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban  legyenek.  De  sokan  látták,  amikor  elmentek,  és  sokan megtudták. Erre  minden városból  gyalog odasiettek,  és megelőzték  őket.

Amikor Jézus kiszállt és  látta a nagy tömeget,  megesett rajtuk a  szíve.

Olyanok voltak, mint a pásztor  nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte  őket sok mindenre.

Mk 6,30-34