Napi evangélium

Szent Mária Magdolna

Milyen szép, hogy Jézus, a világmindenség megváltó Istene, testvéri szeretettel, végtelen egyszerűséggel, közvetlenséggel, a keresztnevén szólítja a megtért utcanőt, Mária Magdolnát, aki ebből az egyetlen szóból felismeri Jézus Krisztust!

Adná a jó Isten, hogy mi is ilyen közvetlen szeretettel tudjuk egymást a magunk "nagypéntekei" után is, a Golgotáról jövet is megszólítani! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

A hét első napján, (Húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá: "Asszony, miért sírsz?" "Mert elvitték az én Uramat - felelte -, és nem tudom, hová tették." Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte:

"Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: "Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem." Jézus erre megszólította: "Mária!" 

Mária felkiáltott: "Rabbóni!" vagyis "Mester"! "Ne tartóztass! - felelte Jézus. Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez." Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: "Láttam az Urat." - És elmondta, amit az Úr üzent.

Jn 20,1-2.11-18