Az évek alatt sok olyan barátot, társat sikerült összegyűjtenem, akivel előzőleg komoly vitáim, nézeteltéréseim voltak... Ma elmondhatom, hogy az én gazdagságom a békülékeny hozzáállásból fakad! Az elesett szálat ha nem tudtuk volna felvenni, akkor ma nem lenne Szent Ferenc Alapítvány, nem lennének a gyerekek, kollégák, nem tudnánk létezni a román állami struktúrák között! Ezért is hangosan hirdetem, hogy Jézus evangéliumából talán az egyik legfontosabb rész, a kiengesztelődésről szóló tanítás!
Az ember nem egyhasználatú zsebkendő, nem egy olcsó papírpohár melyet ha bepiszkolódott el lehet dobni! Kiengesztelődésre való készség kell, hogy jellemezze a nagykorú keresztényt! Aki nem képes elindulni a párbeszéd útján, akiben nincs meg a békülékenységre való készség, az nem nevezheti magát Jézus Krisztus követőjének.
Szeretettel,
Csaba t.
Jézus így tanított az utolsó vacsorán:
„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!
Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében.
Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen.
Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek.
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.
Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”