„Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti. Én is szeretni fogom őt, és kinyilatkoztatom magam neki.”
Jn 14,21
Végtelenül egyszerű! Tartsd meg a parancsokat, és Isten mikor jónak látja, megszólít téged! Nem könyvek, nem is más emberek fogják neked kinyilatkoztatni Isten titkait, hanem ő maga személyesen! Természetes, hogy ha elég bölcs vagy, akkor alázattal tanulsz mindenkitől kik hitelesen előtted jártak, a nagy szentek, misztikusok élete, tanítása bátorít, biztonsággal tölt el az utadon, de a magad útját te magad kell hosszan járnod! Ne félj, Isten olyan nagy, hogy nem fogod elvéteni, ha szívedet kitárod feléje, biztos, hogy találkozni fogtok!
Mikor? Nem fontos sem a nap sem az óra, egy dolog biztos, hogy jön a te Megváltód, és te, mint a szerelmes a szerelmére vágyakozzál és közben csinosítsd magadat az erények szép virágaival! Szeress mindent és mindenkit, légy jó, jóságos, irgalmas és kegyes, keresd a bölcsesség virágait. A dolgok összefüggnek, és egészen biztos, hogy az örök igazságok egy asztalnál ülnek, egységben, harmóniában élnek és megpillanthatók, szeretnének a tieid lenni!
Kedvesed számára teremj gyümölcsöket, alkoss, az irgalmas szeretet szép műveit hozd létre úgy, hogy azok mindenki számára drága ajándékként ragyogjanak! Munkád gyümölcse legyen hasznos, Isten épülő országának szépen faragott köveiként, társaid erőfeszítését vigye tovább! A keresztségben a nagy Isten gyermeke lettél, királyfi vagy, a Teremtő hercege, Krisztus példájára, testvéreid lábát megmosva, élj a hatalmaddal: alkoss, hass, gyarapítsd népedet!
Isten, a szent igazság, a bölcs szépség, újból és újból felfedi egy - egy titkát! Te közben haladsz, hatalmas mezőkre érsz, körbevesz a ragyogás, megpihenhetsz, de tudnod kell ez nem célba érés, hisz a Végtelent bebarangolni nem lehet, bizalommal menj tovább! Mi kint van, verejtékes munkád gyümölcse, az emberek barátsága, az élet megannyi tiszta öröme, mind mind drága ajándék, fogadd el, gyönyörködj bennük és nagylelkűen add tovább! Ha őszinte vagy magadhoz belátod, hogy nem az ajándékra, hanem az ajándékozóra vágysz, nem az egészséget, hanem a gyógyítót keresed, mert nem a tudás tesz téged boldoggá, hanem a Mester, a Tanító! Tudnod kell, hogy az Ajándékozó, a Gyógyító, a Tanító benned él, s mikor Szent fölsége jónak látja, kinyilatkoztatja magát neked.
Bízzál Uradban Istenedben, a semmiből idáig elvezetett, tovább is vezetni fog, fogja a kezedet! Zarándok testvéred,
Csaba t.
Kép: A damaszkuszi kapu, mely előtt Jézus megszólította Sault.
Jézus az utolsó vacsorán így beszélt tanítványaihoz: „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti. Én is szeretni fogom őt, és kinyilatkoztatom magam neki.” Júdás – nem a karióti – itt közbeszólt: „Uram, hogyan van az, hogy nekünk akarod kinyilatkoztatni magadat, és nem a világnak?” Jézus így folytatta: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret engem, az nem tartja meg tanításomat. Az a tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött. Ezeket akartam nektek elmondani, amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek.”
„Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szereti. Én is szeretni fogom őt, és kinyilatkoztatom magam neki.” 