„Magyarázd meg nekünk" - kérik az apostolok Jézustól!
Jézus megszólítható, s az ő barátai bizalommal megszólítják mert merik is, de mert érdemes is megszólítani! Gondolkodjak el, vajon engem a családom, környezetem szokott-e megszólítani bizalommal, kíváncsi érdeklődéssel, vagy félnek tőlem, esetleg nem is tartják fontosnak, hogy kérdezzenek, mert ismerik már minden gondolatomat?
Ugyanakkor azon is elgondolkodhatok, hogy én kit szoktam megkérdezni, ki az én tanácsadóm? Van olyan ember, tanító kinek a véleménye befolyásolja a döntéseimet? Ha rangsorolnám azokat akiktől tanácsot, tanítást kérek és fogadok el, vajon Jézus Krisztus ebben a csoportban hol helyezkedik el? A csoport elején, közepén, vagy talán nem is vagyok kíváncsi Jézus véleményére életem sorsdöntő lépéseinél?
Tudnom kell, hogy aki saját magának a tanácsadója, az egészen biztos, hogy egy felfuvalkodott, buta ember tanácsát követi!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Oroszhegyen egy kislány verset mond a fiatal párnak.
Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot és hazatért. Otthon azt kérték tőle tanítványai: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!” Kérésükre így magyarázta meg: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld ez a világ. A jó mag az Isten országának a fiai, a konkoly pedig a gonoszság fiai. Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan aratáskor összeszedik a konkolyt és elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek országából minden botrányt és minden gonosztevőt, és tüzes kemencébe vetik. Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!”