Napi evangélium

Nem vagyunk egyformák! Minden lány petefészke már a születéskor - az orvos ismerőseim szerint - egymillió női ivarsejtet tartalmaz. A férfiak egyszeri magömlése szintén egymillió férfi ivarsejtet tartalmaz.... Ha bármelyik másik sejt ért volna hamarább célba, de ha egy másnap, egy másik sejt termékenyedett volna meg, akkor most nem én, hanem a testvérem lenne itt. Egymillió szorozva egymillióval, milyen kevés esélye volt annak, hogy én egyáltalán megfoganjak, és azóta is mennyi buktató, nehézség volt ami mind-mind megakadályozhatta volna azt, hogy én most egyáltalán szóljak hozzátok! 

Ajándék létem tudatában sok szeretettel köszöntlek benneteket kedves testvéreim, és arra biztatlak, hogy örvendjünk a puszta létünknek, annak, hogy vagyunk, hogy létezünk, hogy egymásnak testvérei lehetünk, hogy gondviselő mennyei Atyánk, mint jópásztor a gondunkat viseli! Ajándék létünk minden pillanatát, nagylelkűen mi magunk is váltsuk ajándékká! Arra születtünk, hogy az áldást osztó Isten áldásaivá váljunk! Ne azt nézzük, hogy a mellettem élő ember mit tesz, hogy viselkedik, mennyit bukdácsol, hanem legyek számára Teremtő Istenem áldó keze, simogatása, vigasztaló, gyógyító támasza! Egyetlen parancsot adott Jézus Krisztus: szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Áldássá válva már ma lépjünk rá az örök életre vezető szeretet útjára! 

Bukdácsoló testvéretek.

Szeretettel, 

Csaba t.

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?” „Igen!” – felelték. Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a mennyek országáról szóló tanításban, olyan, mint a családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.” Amikor Jézus befejezte példabeszédeit, más helyre ment onnét.

Mt 13,47-53