Napi evangélium

„Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.”  Mt 13,54

Mennyire becsülöm tanáraimat, nevelőimet, lelkipásztoromat, azt ki jóra szépre próbál engem inteni, nevelni?? Ki az én prófétám, mesterem, tanítóm? Van valaki kire bizalommal felnézek és akitől életem útvesztőin tanácsot, útmutatást kérek, elfogadok?? Van lelkivezetőm, gyóntatom, mesterem? 

A beszédet, a betűvetést, az autóvezetést, vagy egy idegen nyelvet, mindent, de mindent valakitől tanulok, akkor kérdem, hogy az életvezetést, a jó és a rossz megkülönböztetését csak úgy magamtól meg tudom tanulni?? Vajon nem azért van annyi kudarc, nehézség az életemben, mert nem kérek, nem fogadok el tanácsot, útmutatást a nálamnál tapasztaltabb, bölcsebb emberektől? 

Mondjak el egy imát azokért, akik eddigi életemben jóra, szépre tanítottak, oktattak engemet!

Szeretettel,

Csaba t. 

Kép: Főegyházmegyénk elöljárója, prófétája Dr. Jakubinyi György petrozsényi otthonunkban.

Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla: „Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az (unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is? Honnét vette hát mindezt?” És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így szólt: „Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és otthonában.” Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.  

Mt 13,54-58