Napi evangélium

Telnek az évtizedek, évszázadok, évezredek, de létünk igazi titkaira ma is csak a hit képes megnyugtató választ adni! Hihetetlenül sokat fejlődött a tudomány, a legparányibb atomok titkait kutatja az ember a csodálatos részecskegyorsítókban, és az űrbe kilőtt távcsövekkel a világmindenség óriási galaxis halmazait vizsgálja. Szédületes eredményeket értünk el, naponta új felfedezések hozzák lázba a világot, de az élet végső kérdéseire nem találjuk a választ! Döbbenetes, hogy a mai biológusok mi mindent tudnak az emberről, sejtjeink, génjeink összetett működéséről, haladunk, de minden felfedezés újabb és újabb kérdéseket vet fel: Kik is vagyunk, honnan és hova tartunk? Van célja, értelme ennek a sok-sok nyüzsgésnek? Mi is a végső értelme a létünknek? 

Ámulva állunk világunk szépsége, csodálatos összetettsége, elképzelhetetlen méretei láttán, de azt látjuk, hogy a végső dolgok előtt a legbölcsebb tudósok, az igazi nagy művészek vagy a világ erőforrásait ismerő komoly  politikusok beszéde is csak dadogás! Az emberiség nagyjai kérdéseinkre sok-sok feleletet megfogalmaztak, de a születő, fellobbanó és kihunyó válaszok között egyedül Krisztus bölcs tanítása nyugtatja meg ragyogó fényével ma is az emberiséget! Ezért én meghajtom fejemet megváltó Krisztusom előtt, és reményteli szívvel sodródva a végtelenben, nagy alázattal várok, hogy néven szólítson és hellyel kínáljon asztala legvégső sarkánál! 

Szeretettel,

Csaba t.   

Kép: Két kis kacsa sodródik egy parányi nádszigeten a Balaton vizén.

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. „Amikor lakodalomra hívnak, ne ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: Add át a helyedet neki! És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: Barátom, menj följebb! Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják.”  

Lk 14,1.7-11