2019. január 2. – Szerda

b_300_300_16777215_00_images_stories_IMG_E1812.JPG„Ki vagy te?” (Jn 1,19) - kérdezik az emberek Keresztelő Jánost. Az év első napjaiban tegyük fel mi is magunknak ezt a kérdést: Ki vagyok én? Mert ha jó választ adunk e kérdésre, akkor azt is fogjuk tudni, hogy hova, merre kell mennünk!
Mielőtt a saját válaszunkat megadnánk, gondolkodjunk el Keresztelő Szent János válaszán! Hízelgő, szép címeket sorolnak fel, de mindeniket visszautasítja a pusztában élő ember. Istennek ő nem a küldötte, nem a prófétája, egyszerűen magáról azt mondja, hogy a pusztában kiáltó hangja vagyok! Figyeljünk oda: saját magát Istennel való viszonyában határozza meg. Nem, hogy Messiásnak nem tartja magát, de egyenesen azt állítja, hogy a Messiásnak "még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani."
János "ars poetica-ján" elgondolkodva, próbáljuk meg magunkat meghatározni, de a jó Istennel való viszonyunk alapján! Ahhoz, hogy tiszta képünk legyen önmagunkról, a Végtelenhez kell mérjük létünket! 
Ki vagyok én? Ki Bőjte Csaba? Szeretnék vigasztaló lenni, vándorló társaim között, bandukolva magasra emelni a remény világító lángját! Én is világba kiáltó hang szeretnék lenni, mely harsogja: az aranykor, a tündérkert, Isten Országa nem mögöttünk, hanem előttünk van és mi nem a pusztulás felé, hanem, ha kitartunk, el fogjuk érni a szeretet országának a határait! Igen, gyengeségem tudatában szeretnék vigasztaló, bátorító, erősítő lenni a megroppant nádszálak mellett!  A pislákoló mécsbél lángját két kézzel szeretném óvó, hogy az éjsötétben ne keljen senkinek botladozni! 
Az év elei csendben te is fogalmazd meg önmagad számára hogy igazából kinek tartod magadat, ki is szeretnél lenni leginkább?! Fogalmazd meg, írd le, hogy ki vagy te, 2019 január 2-án!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Keresztelő János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: „Ki vagy te?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” Erre is nemmel válaszolt. Azt mondták tehát neki: „Akkor ki vagy? Mert választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” János ezt felelte: „A pusztában kiáltó hangja vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, ezért megkérdezték: „Miért keresztelsz hát, ha nem te vagy a Messiás, sem Illés, sem pedig a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt.  
Jn 1,19-28