Jártomban, keltemben azt láttam, hogy sok, sok terhet hordoz a mai ember a lelkében!! Félelmeket, haragot, és sok, sok bűnt!! Az évek alatt összegyűl a kisebb, nagyobb akarva, akaratlanul elkövetett, elszenvedett botlás, vétek, és ezek a "méreg anyagok" ott vannak az életünkben, lehúznak, fojtogatnak, mindennapjainkat keserítik!! Sajnos attól, hogy nem nézünk szembe velük, vagy ha a szőnyeg alá söpörjük, attól még megtörténtek, ott vannak!! A mai ember a bűnt szétkenve, elmaszatolva, megfeledkezett a bűnbánat, a kiengesztelődés, az újrakezdés testet, lelket gyógyító módjairól! Akarva, akaratlanul egy olyan világban csöppentünk, amelyben naivan úgy gondolkodunk, mint mesében!! Sajnos, csak ott vannak tündérek és sárkányok, vegytiszta jó és rossz emberek! Itt a földön járva mindannyian erodálodunk, bepiszkolódunk! Csak a nagy szenteknek sikerült tisztán hosszan menni az élet sokszor nagyon mélyre vezető sikátorain, de ennek ellenére ők is folyamatosan megfürdették lelküket a bűnbánat, a kiengesztelődés fürdőjében!!
Jézus azt akarja, hogy tisztán, szépen, szabadon, Isten gyermeki méltóságunkban éljük életünket! Ő a tévedő, vétkező tanítványainak, akárcsak a tékozló fiú apja az ő megtérő fiának szeretettel megbocsájt, örömünnepet ülve kiengesztelődik! Nagypéntek után Péternek, s a többieknek nem hánytorgatja fel a kicsinyhitüségüket, bűnöket, hanem a galileai tenger partján halat süt és kiengesztelődik, bizalommal, a közösséget újratervez megy tovább!
„Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? 5 És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, 6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. 7 Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.” Lk 15.4
Van Szószólónk a mennyben, ne hurcoljuk magunkkal bűneinket, vétkeinket, ismerjük be kicsinységünket, gyarló gyengeségünket és egymással is, de Teremtő Istenünkkel is engesztelődjünk ki, a bűnbánat, a bocsánat kérés, gyengeségünk őszinte beismerése felszabadít, erőt ad, újjá szül nem csak bennünket, hanem kapcsolatainkat, a világgal, családunkat, embertársainkkal való viszonyunkat!
Szeretettel megosztom a katolikus egyház tanítását a bűnbánat szentségéről! Merjünk, alázattal bűnbánatot tartani, egészen biztos, hogy Jézus nekem is azt fogja mondani, mind amit a leprásnak mondott: „Akarom! Tisztulj meg!” Mk.1,40
A bűnbánat fürdőjében tisztulást keresve,
Csaba t.
Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom! Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd, senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.”
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek.
„Akarom! Tisztulj meg!”