Milyen jó látni, ahogyan Jézus összegyűjti barátait és békésen jóra tanítja őket! Ő bölcsen nem Heródest vagy kora embertelen társadalmi szokásait szapulja, nem a másképp gondolkodó emberekkel vitatkozik, hanem megfogalmazza mindazt, amit Ő hisz és vall, követhető értékeket állít tanítványai elé! Jézus gyönyörű gondolatait olvasva csendesedjek el és gondolkodjak el, vajon én megfogalmaztam magamnak és szeretteimnek mindazt, mit fontosnak látok, ami alapján életem döntéseit megszoktam hozni? Hitemet, véleményemet a világról néhány mondatban ki tudom fejezni, meg tudom osztani másokkal, vagy csak elégedetlenkedem, mint néhány kurta életű kocsmai szónok?
Csendesedjek el és Jézus nyolc boldogságról szóló tanítását átelmélkedve, fogalmazzam meg a magam életbölcsességét elsősorban önmagamnak, de gyermekeimnek, a körülöttünk élő szeretteink számára is!
Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben”