Napi evangélium

Ez sem tetszik, az sem tetszik, siránkozás, nyafogás, panaszkodás, elégedetlenkedés... Ó milyen sok van ebből a mi világunkban! Sok ember, bár önmaga semmit nem csinál, élők-holtak ítélőjeként ül a televízió, a számítógépe előtt s magát is, mást is ijesztgetve álhíreket osztogat. A mai evangéliumból az tűnik ki, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus az ilyen típusú embert nem díjazza. 

Egészen biztos, hogy mindannyiunk élete egy megállíthatatlan sodródás az elmúlás felé. Igazából, létünk folyamatos nagycsütörtök. A Mennyei Atya, vérrel verejtékező Szent Fia sorsát nem oldja meg, nem fordítsa jóra, ezt az estét nem egy hapy end-es vég követi, hanem nagypéntek, egy végtelenül szomorú kereszthalálba torkolló gyásznap.  

Jézus látja a szomorú valóságot, vérrel verejtékezik, de egy pillanatra sem tér le a szeretet útjáról. Megmossa tanítványai lábát, bemártott finom falatokkal kedveskedik és amikor szent Péter kardot ránt és megsebez egy szolgát, gyógyító szeretettel fordul a gyűlölet útjára lépőkhöz. 

Jézus példája a bajban, a gondok közt sodródó ember számára nagyon fontos. A keresztény ember nem hazudik magának és másoknak sem! Nem mondja, de magával sem akarja elhitetni, hogy egy problémamentes, csak örömöket felszolgáló, fenékig tejföl világot élünk. Jézus őszintén beszél: "aki utánam akar jönni, vegye vállára keresztjét és úgy kövessen"! 

A gondok, a bajok, a nehézségek az élet vele járó részei. A jó keresztény vállalja az életet úgy a gyönyörű, ragyogó napfénnyel, mint a csontig hatoló téli hóviharral! Vállalja és megéli napról - napra kitartó alázattal, közben az események pergő kereszttüzében felnő, érett, nagykorú keresztény lesz!

Ne féljünk, mert a mindennapok eseményei közepette is a gondviselő Mennyei Atyánk szeret, egészen biztos, hogy jósággal fogja a kezünket! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Evangélium

Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: „Lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!” Az Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”  

Mt 11,16-19