A házasság szentsége és lelkisége, a családok életét meghatározó társadalmi, gazdasági környezet, a pasztoráció konkrét kérdései – ezekkel a témákkal foglalkozik a családpasztorációs papi találkozó Leányfalun szeptember 22. és 24. között.
Bíró László püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családbizottságának elnöke hívására Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban mintegy hatvan pap és szerzetes találkozik szeptember 22. és 24. között a hagyományos őszi családpasztorációs találkozón.
A találkozót megnyitó szentmisét a püspök mutatta be. Homíliájában a Példabeszédek könyvének olvasmányához kapcsolódva az ajándékozás kultúrájáról beszélt. „Adj, segíts, ez a küldetésünk” – fogalmazta meg Bíró László.
„Isten országának fénye van ránk bízva” – figyelmeztetett a felszenteltség felelősségére a napi evangéliumi szakasz tanításából kiindulva a püspök, majd rámutatott: „Az tud fény lenni, aki befogadja a fényt, az tud szeretetet sugározni, aki befogadja Isten szeretetét.”
Bíró László a konferencia témafelvetéseit összefoglalva így fogalmazott: „Szóvá tesszük a problémákat, gondokat, ha megoldani nem is tudjuk azokat.”
A családreferens püspök a témaválasztásról a Magyar Kurírnak elmondta: elsőként a házasság szentsége és a házasság antropológia megközelítése kérdéseivel foglalkozik a találkozó, majd rámutatott arra a problémára, hogy manapság elárasztanak bennünket életvezetési tanácsokkal, melyek a mindennapokban adnak útmutatást a párkapcsolat megéléséhez. „Szinte belefulladunk ezekbe a pragmatikus útmutatásokba, s arról, ami a házasság lényegét érinti, azt, hogy a házasság az ember természetén nyugvó szentség, arról megfeledkezünk” – hangsúlyozta Bíró László.
„Ferenc pápa a házasságról tartott katekézisben összefoglalta a házasság lényegét, azt fejtette ki, hogy a házasság mint a Szentháromság szeretetének ikonja, Isten titkába vezet el minket, szívének legmélyébe. Fontos tehát tisztán látni, mi az a teológiai igazság, amelyen a házasság szentsége nyugszik, s miért fogalmaz meg elvárásokat az egyház” – indokolta a témaválasztást a püspök.
„Látom a házaspárok küzdelmét, hogy gyorsan pergő életükben a gyerekek nevelése és a munka közepette se egymásra, se Istenre nem találnak időt. Mi a házasság szentségének megfelelő, az ember természetét, körülményeit figyelembe vevő spiritualitás? Mi az a sajátos lelkiség, mely épít, s nem frusztrál – erre próbáljuk keresni a választ. Segítségül hívjuk Caffarel atya a házas lelkiségről írott gondolatait, aki először fogalmazta meg, hogy a házasságnak sajátos lelkisége van” – tette hozzá Bíró László, majd hozzátette: „A szinódusról még nem beszélünk. Halljuk a szélsőséges véleményeket, de hogy ez a szerteágazó problémakör miként alakul, arról most még csak találgatásaink lehetnek. A novemberi családkongresszuson Erdő Péter bíboros számol majd be az eredményekről.
„Külön blokkban foglalkozunk azzal a kérdéskörrel, milyen helyzetben van az Európai Unióban a család – folytatta a püspök. – Megszólal például Maria Hildingson, a katolikus családegyesületek ernyőszervezetének főtitkára, aki együtt él az EU parlamentjével, tapasztalja az ottani vajúdásokat, törekvéseket, ellenszeleket. Látnunk kell, hol, milyen körülmények között él a család, hogy tudjunk hitelesen szólni a házasság, a család az élet problémájáról” – mutatott rá a családreferens püspök. „Az utolsó témablokkban pedig a családpasztoráció gyakorlati problémáival nézünk szembe – folytatta. – Jávorka Lajos és Fábry Kornél, Bacsmai László és Petkó Tamás vezetésével tekintjük át a különböző felekezetűek házassága, a kereső és hittel élő ember házassága, illetve a különböző társadalmi rétegekből valók közötti házasságok gondjait, és tesszük mindezt a házasság szentsége tükrében.”
„Ferenc pápa az Evangelii Gaudiumban megfogalmazott gondolatát továbbvihetjük a családra: a házasság öröméről, jövőt hordozó voltáról csak akkor tudunk tanúságot tenni, ha megéljük annak örömét – hangsúlyozta a püspök – Banálisnak tűnik, hogy arra kell biztatni az együtt élő házaspárokat, hogy találkozzanak egymással. A mindennapokban nagyon nehéz megtalálni azonban az időt, az alkalmat, hogy a házasfelek tudjanak elmélyülten találkozni. Ha ez nincs meg, ott nem a házasság öröméről tanúskodnak, hanem az igavonó állat szenvedéséről. Nem ez a hivatásunk.”
„Pápáink, II. János Pál és XVI. Benedek számtalanszor ismételték: a család evangélium, a házasság evangélium, aki ezt megéli, az evangelizál. Érdemes átolvasni az Evangelii Gaudiumot, hogyan építi fel Ferenc pápa a találkozás élményére az örömteli evangelizációt” – biztatott Bíró László.