Igaza van a huszadik század egyik legnagyobb magyar gondolkodójának Weöres Sándornak! Nem elég a halhatatlan nagyjainkra figyelni, nekünk tekintetünket az ő válluk felett a végtelenbe kell fúrjuk, mert a nagy cél, Isten Országa előttünk van!! Az igazán nagyok a határok lebontásában nagyok, nem a határok építésében! Én sem korlát, hanem lépcső szeretnék lenni az utánam jövőknek, az aranykor nem mögöttünk, hanem előttünk van!!
Tisztelettel,

Csaba t.

Emlékezzünk Weöres Sándorra máshogyan (is)

...még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy valódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok. - írta Weöres Sándor 1964-ben a Tűzkút című kötete elé.
"Nem áhítok sikert és dicsőséget a jelentől, még kevésbé a jövőtől. A költők úgy gondolnak az utókorra mint csalhatatlan isteni ítélőszékre, pedig taknyos csecsemő, örüljön, ha kicserélem a vizes pelenkáját, nekem ne osztogasson babért. Birkózzék velem, mint kisgyermek az apjával, és a birkózásban erősödjék. Mihelyt számára elfogadható leszek, szabályokat és gátakat farag belőlem: még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik rám fogott vagy valódi rigolyáimat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok."

KAPCSOLÓDÓK
Weöres Sándor és Hamvas Béla a XX. századi magyar irodalom talán legfontosabb és éppen ezért legproblematikusabb figurái. Problematikusak, mert nem biztos, hogy igazán értik és igazán ismerik alkotásaikat, szemléletüket, szellemüket. - WST esszéjét itt olvashatjátok. - Gondvána - Weöres Sándor és Hamvas Béla barátsága és levelezése WST20/5.
Weöres Sándor