A családnak meghatározó szerepe van a közjó megvalósításában, mert tevékenységével a társadalom és a népek közösségének boldogulását is elősegíti. Három oldalról is érheti veszély a közjót, így a szélsőséges liberalizmus, a marxista–leninista kollektivizmus és az egoizmus hatása is megvalósításának gátjává válhat – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a csütörtökön Budapesten a családról, a gazdaságról és az ökológiáról tartott konferencián.

A bíboros szerint a szélsőséges liberalizmus, amely megadja az egyénnek a maximális szabadságot, a kollektivizmus, amely az egyes ember érdekeit mindig alárendeli a közösségnek, és a nyugati társadalmakra jellemző önzés, azaz egoizmus egyaránt a közérdeket sérti. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a közjó nagyon könnyen üres formulákká válhat”, ha a világot csupán vágyak összességének fogjuk fel.

Erdő Péter a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott konferencián felhívta a figyelmet, hogy létezik csoportcentrikus egoizmus is, amikor például a szülők a gyermekeiket háttérbe szorítva „próbálják meg magukat megvalósítani”, de ugyanebbe a kategóriába sorolta egy nemzetnek vagy annak egy részének kollektív egoizmusát, amelynek „legszélsőségesebb és legelrettentőbb” példája a huszadik században megjelenő nemzetiszocializmus volt.

Az esztergom–budapesti érsek szólt arról, hogy a katolikus egyház tanításának középpontjában a közjó megvalósítása áll, amely „minden irányban megvalósuló igazságosságot” jelent az ember számára. Azt is kifejtette, hogy „az ember egyéni és társas társadalmi lény, felcserélhetetlen, egyedi” individuum, aki „közösségen belül növekszik az egyéni értékekben”. Utalt arra, hogy az emberi méltósághoz való jogot a közösségnek figyelembe kell venni.

Erdő Péter arról beszélt, hogy a közjó, a család, a gazdaság és a környezetvédelem szorosan összefügg, amelynek tekintetében „a világ csapdában vergődik”. A családban kapott nevelés értékét ugyan nem lehet kimutatni a gazdasági tényezők statisztikájában, ugyanakkor meghatározó fontosságú szerepet játszik a gazdaság teljesítőképességének fokozásában – fűzte hozzá. Megfogalmazása szerint a rövid távú gazdasági érdekek túlzott előtérbe helyezése a későbbiekben környezetvédelmi problémákat vet fel, amelyek további nehézségeket okozhatnak.

A tavaly decemberben kiadott, az egyház társadalmi tanításáról szóló kompendiuma kijelentette: a környezetvédelem fontos feladata a természet gazdagságának, sokféleségének megőrzése, fenntartása. Az emberi tevékenységről szólva hangsúlyozta, hogy az ember „értelmi tevékenysége miatt” képes alakítani, formálni a világot. „Ez a kitüntetett szerep fokozott felelősséget ró minden egyes személyre világunk jövője szempontjából” – tette hozzá a kiadvány környezetvédelmi fejezete.

(MTI)