A Szentszék különös figyelemmel követi az élelmiszerválságot, amely hónapok óta számos fejlődő országot sújt. Renato Volante prelátus, a Szentszék állandó megfigyelője a FAO-nál a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a helyzet kapcsán. Elmondta, hogy a Szentszék aggodalma az alultápláltság terén mindig is nagyfokú volt. Igyekszik ébren tartani a nemzetközi közösség erre vonatkozó figyelmét és támogatni segélyszervein keresztül azokat a népeket, amelyeket az éhínség vagy a szárazság sújt.

A bioüzemanyag előállítás és az élelmezéshez való jog összefüggéséről szólva a szentszéki képviselő kiemelte: a világ különböző részein jelenleg a gabonát elsősorban bioüzemanyag előállítására használják. Vannak, akik szerint így elvonják az élelmet azoktól, akiknek szüksége van rá és azt más célokra fordítják. Mások viszont azt állítják, hogy a szállítási lehetőségek hiánya miatt megromlana az élelem, amit az éhező országoknak nem tudnak eljuttatni. Volante prelátus rámutatott, hogy etikailag nem helyes az élelmiszereket más célokra használni, mint táplálkozásra, amíg vannak éhezők a világon. A táplálkozás, az élelem alapvető természeti jog, míg más dolgok nem azok.

A Szentszék meglátása szerint az embereknek egyre inkább meg kell értenie, hogy ugyanannak az emberi családnak a tagjai és, hogy Isten ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező teremtményei.

A milliókat érintő jelenség további elemzéséről Riccardo Moro közgazdász, az olasz püspöki konferencia „Igazságosság és szolidaritás" Alapítványának igazgatója nyilatkozott rádiónknak. Álláspontja szerint alapvetően elosztási problémáról van szó: rossz elosztási rendszer működik a világ északi és déli része között regionális és helyi szinten egyaránt. Olyan termékről beszélünk, amelynek előállítása nem növekedett, nőtt viszont az iránta kialakult kereslet a népességnövekedés következtében. Az okok között szerepel továbbá a bioüzemanyagok és a nagyobb mennyiségű takarmány előállítás is. A készletek rossz elosztása miatt alakult ki végül is a jelenlegi válsághelyzet – figyelmeztetett a közgazdász.

A jelenség globális mérete globális szintű megoldást igényel. Ehhez VI. Pál pápa „Populorum Progressio" k. enciklikáját kellene nemzetközi szinten felhasználni. A 40 évvel ezelőtt kiadott pápai dokumentumban már szerepelnek azok a felismerések, amelyekre aztán II. János Pál alapozta és most XVI. Benedek építi felhívásait. A világszintű kormányzásba kell komolyan befektetni. Nem szabad hagyni, hogy a piac irányítson, hanem fel kell azt használni, hogy lehetővé tegye a jó és hatékony elosztást. Ehhez a piacnak figyelembe kell vennie azt az alapvető kritériumot, amely szerint minden ember számára biztosítani kell a méltóságteljes életet – zárta interjúját az olasz közgazdász.