Isten megismerése nem a tudáson, hanem Krisztus követésén múlik – mondta Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatás alkalmával 40 ezer ember előtt a Szent Péter téren.

 

 

 

 

Katekézisében a pápa Clairvaux-i Szent Bernát életművét méltatta. A XI. században született szent a középkor nagy teológusai és prédikátorai közé tartozott. Isten valódi megismerése Bernát számára nem gondolkodói teljesítmény kérdése, hanem Krisztus szeretetének személyes megtapasztalását jelenti. A teremtmény képes arra, hogy személyes szeretetével válaszoljon a Teremtőnek. Szeretetünk kisebb, mint az isteni szeretet, mégis teljessé válik, ha odaajándékozzuk. Mária példaadó módon kifejezte ezt a szeretetet. Bernát nem kételkedett abban, hogy Mária követése Jézushoz vezet bennünket, s az vallotta: Máriától megtanulhatjuk azt, milyen Jézus mellett lenni, és kérhetjük őt, hogy kísérjen az úton.

Bernát a franciaországi Fontaines-ben született 1090-ben. 20 éves korában belépett a Citeaux-i monostorba. 1115-ben az apát Clairvaux-ba küldte, hogy alapítson új monostort – ennek később ő lett az apátja. Clairvaux-ban Bernát józan és mértéktartó életet írt elő a szerzeteseknek mind étkezés, mind a ruházkodás terén, s ugyanakkor figyelmet fordított a szegények gondozására is.

Clairvaux-ban, ahol a közösség egyre bővült, Bernát rendszeres levelezésbe kezdett az élet különböző területein tevékenykedő emberekkel, és számos prédikációt, elmélkedést írt. 1130 táján a Szentszék és az egyház komoly kérdéseivel kezdett foglalkozni.

A szent tanításának két központi eleme Jézus Krisztus és Mária. Bernát nem vezetett be teológiai újdonságokat, de nagy elszántsággal a teológus életét a szemlélődő és a misztikus élethez hasonlította, hangsúlyozva: Isten valódi megismerése Jézus Krisztus és az ő szeretetének személyes és mély megtapasztalását jelenti.

Ez valamennyi keresztényre vonatkozik – fogalmazott a pápa. A hit elsősorban személyes és bensőséges találkozás Jézussal, az Ő közelségének, barátságának, szeretetének megtapasztalása. Bernátnak ezért nem voltak kétségei, hogy „Mária elvezet bennünket Jézushoz", és világosan kifejtette, milyen fontos szerepe volt a Szent Szűznek a megváltás létrejöttében, mivel egészen egyedülálló módon vett részt Fia áldozatában.

Szent Bernát gondolatai nemcsak a teológusokra, hanem valamennyi hívőre hatással vannak, még napjainkban is. Néha úgy gondoljuk, kizárólag az értelemre támaszkodva megválaszolhatjuk az Istennel, az emberiséggel és a világgal kapcsolatos alapvető kérdéseket. Bernát azonban, akinek hite mélyen a Bibliában és az egyházatyákban gyökerezett, arra hívja fel a figyelmet, hogy mély istenhit nélkül, amely imádságból és elmélkedésből, az Úrral való bensőséges viszonyból táplálkozik, az isteni misztériumok megértése eredménytelen szellemi gyakorlattá válik és elveszíti hitelességét – idézi Benedek pápát a VIS.

A Szentatya ezzel a gondolattal zárta katekézisét: „A teológia meghajol a 'szentek tudománya' előtt, az élő Isten misztériumához kötődő intuícióik és bölcsességük (ami a Szentlélek ajándéka) előtt." Fontos vonatkoztatási pontokat jelentenek a teológiában. … „A leghitelesebb teológus és evangelizátor pedig Szent János marad, aki fejét a Mester szívére hajtotta."

(Szent Bernát életéről itt olvashatnak bővebben.)

Magyar Kurír