„A pápa római zsinagógában tett látogatása kegyelmi pillanat volt” – az ’Osservatore Romano’ vezércikke
Gian Maria Vian, a vatikáni napilap igazgatója január 18-19-i vezércikkében XVI. Benedek szavait idézi. A pápa, a zsidóság legnagyobb nyugati diaszpórájában tett látogatását a kegyelem pillanatának nevezte. Ez valóban így is volt. Ezt éreztük, amikor a Szentatya lerótta tiszteletét a Shoá és a zsidóellenes terrorizmus áldozatai előtt, ez tükröződött azoknak a könnyeiben, akik e tetteknek a következményei miatt szenvedtek. Kegyelmi pillanatként éltük át az idős római zsidók büszkeségét és meghatottsággal átitatott örömét, amikor városuk püspökével kezet szorítottak – olvassuk az „Osservatore Romano” c. vatikáni napilapban.
A találkozó újabb fontos lépést jelentett azon az úton, amelyen a katolikusok és zsidók közösen haladnak. Évszázados ellentétek és erőszak, bizalmatlanság és kíváncsiság, találkozók és barátság jellemzi a zsidók és keresztények közötti kapcsolatokat. Több mint fél évszázada pedig a gonosz árnyéka, a Shoá súlya nehezedik rájuk.
A pápa látogatása a római zsinagógában az előzetes vitákkal szemben azt bizonyította, hogy közös az akarat mind a két fél részéről a még nyitott kérdések megválaszolására. Az ellentétek gyakran a média túlzásaiból születnek. Ezek a felelőtlen manipulációk nélkülözik a valós tartalmat, veszélyes szalmalángokat gyújtanak, félretájékoztatják a közvéleményt. Ezt példázza a XII. Piusz körül kialakult vita. Tudatában kell lennünk annak, hogy a rendelkezésre álló összes levéltár megnyitása után sem jön létre egységes vélemény a Shoá megítélésében. Jogosan ugyanis nyitva marad a történelmi értelmezés területe. Fontos azonban a kölcsönös tisztelet légköre, amely ezzel a témával kapcsolatban is érezhető volt. Egyre inkább terjed a történészek egyetértése abban, hogy XII. Piusz tudatosan és fájdalommal döntött amellett, hogy az egyház csöndben végezze karitatív szolgálatát a második világháború idején – írja az „Osservatore Romano”.
A nehéz problémák megoldására alapvetően fontos, de nem elég a már megtett út feletti öröm, a katolikusok és zsidók közötti tisztelet. Tovább kell haladni türelemmel és bátran, arra törekedve, hogy ne sértsük meg egymás érzékenységét, és ezáltal ne szítsuk tovább a bizalmatlanságot, amely főleg egymás nem ismeréséből fakad.
A vasárnapi találkozó során a zsinagógában mindkét fél hangsúlyozta, hogy sokkal több az, ami egyesíti a zsidókat és a katolikusokat annál, ami különválasztja őket egymástól. Ezek közé tartozik az erőszak elutasítása, a kölcsönös szolidaritás az üldöztetésekkel szemben, a barátságra való törekedés más vallási felekezetekkel, főleg az iszlám híveivel, a személy és a család védelme, a környezet megóvása.
Mindenekelőtt azonban összeköti őket a közös tanúságtétel az Úrról, hogy világossága beragyogjon minden népet – olvassuk az „Osservatore Romano” január 18-19-i kettős számának vezércikkében.
Vatikáni Rádió
