A gazdasági válság okozta egyenlőtlenségekről beszélt a vasárnapi Úrangyala-imádságban XVI. Benedek pápa A Szentatya a globális gazdasági válságot olyan akut tünetnek nevezte, amelyet komolyan kell venni, hiszen a meglévő egyenlőtlenségek (gazdagok és szegények közötti szakadék, éhínség, ökológiai fenyegetettség, munkanélküliség) mellett újabb súlyos problémákat szül.

A pápa felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés fontosságára. Emlékeztetett arra, hogy az iparosodás folyamata által a mezőgazdaság veszített jelentőségéből. Hangsúlyozta, hogy eljött az ideje annak, hogy a földművelés visszakerüljön az őt megillető helyre. Nem azért, mert nosztalgikus vágyat ébreszt, hanem mert a jövőhöz nélkülözhetetlen forrásokat teremt.

Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy ha az erős gazdasággal bíró országok szövetségre lépnek egymással, a gyenge gazdasági helyzetben lévő területeken a szegények tömegei még súlyosabb helyzetbe kerülnek, és kimerülnek a föld erőforrásai, amelyeket Isten az emberre bízott. A régóta iparosodott országokban az emberek életstílusa olyan mértékű fogyasztásra épül, amely veszélyezeti a környezetet és a szegényeket. A fenntartható fejlődés érdekében egyensúlyt kell teremteni a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatási ágazat között. Senki nem maradhat kenyér, munka, levegő, víz és más elsődleges javak nélkül, mert ezek egyetemes, mindenkit megillető javak.

XVI. Benedek kiemelte, hogy olyan erkölcsi alaplevekre van szükség, amelyek segítségével szembe tudunk nézni a mai világ kihívásaival: bölcsebb és felelősségteljesebb fogyasztásra kell nevelni, és hangsúlyozni kell a földművelő tevékenységnek a társadalomban betöltött szerepét, a benne rejlő évezredes értékeket, mint a vendégszeretet, a szolidaritás, a munkamegosztás.

Az Úrangyala-imádságot követően a Szentatya kifejezte együttérzését Haiti népével, amelyet a januári földrengés következtében most súlyos kolerajárvány sújt. Nagylelkű segítségnyújtásra szólította a nemzetközi közösséget.

Magyar Kurír